Könyv

A Gutenberg galaxis élt, él és élni fog – Szőke mocsár, kortárs kisregény és antológia

2013. 02. 05. • Szerző: mira elina
A Gutenberg galaxis élt, él és élni fog – Szőke mocsár, kortárs kisregény és antológia

Az a világot megrázó borúlátó jóslat, hogy a Gutenberg galaxisnak vége*, hála az Égieknek, nem igazolódott be. A nyomtatott könyv, sajtó és egyéb média termék még mindig a reneszánszát éli.

 

A „homo cogitans (gondolkodó ember)” egyszerűen nem képes leszokni a kézzel fogható, friss nyomdafesték szagú, lapozható könyvekről. A mindannyiunkat érintő, embert próbáló és kultúra ritkító gazdasági válságban példaértékű és igen ötletes kezdeményezést indított a PegazusTv Média és Oktató Kft. Olyan könyvet adott ki, amely valójában két különálló irodalmi terméket tartalmaz, mégpedig egy kortárs kisregényt és egy irodalmi antológiát. Nagyszerű kezdeményezésnek és követendő példának tartom, hogy a horribilis nyomdai költségeket leredukálandó ilyen frappáns megoldással áll ki egy szerkesztőség a nyomtatott formájú termékek megjelenése mellett.
A kisregény címe Szőke mocsár, írója pedig Petrusák János, aki – kicsit a ’reneszánsz embertípus’ mintájára – sok mindennel foglalkozik. Regénye egyaránt szól a művészről és az alkotás kínkeserves folyamatáról, az érzelmekről és a szerelemről, de elsősorban az Emberről, nagybetűvel. Nem életvezetési tanácsokat ad holmi didaktikus módon és nem szájbarágott konzekvenciákat, hanem habkönnyű rácsodálkozásokat, ahol azt érzi az olvasó, hogy lám, én is voltam hasonló szituációban, átéltem ezeket a pillanatokat és érzéseket. A regény inkább realista és minimalista, felesleges stilisztikai bravúroktól mentes. Egymásra halmozott dialógusokkal teszi még életszerűbbé a jeleneteket, melyekből végül kibontakozik a tanulság: a világon örök ellentmondásként feszül egymásnak a racionális és az emocionális. De ahhoz, hogy képesek legyünk élni, átélni és MEGÉLNI az életet igazi valójában, időről időre el kell vesznünk saját érzelmeink labirintusában, ahogyan a főhős vész el a ’Szőke mocsár’ örvényeiben, vagyis a féktelen szőke lány igéző szerelmében.
Mert mit is tesz egy grafomán ember, aki érzékenyen reagál a kortárs világ történéseire, és azokat – saját benyomásaival fűszerezve – próbálja közvetíteni a szélesebb közönség felé? Ahogyan az író önmaga megfogalmazza magáról az egyik vallomásában: „Persze írok, olvasok, tájképeket festek, fotózom és filmezek, egyesületet szervezek, egynek tagja vagyok, egynek meg elnöke, kicsit politizálok, néha mérgelődök, élek és remélek… Remélem, lesz még jobb is: a világnak, hazámnak, lakóhelyemnek, szeretteimnek, és persze rám is majd egy szebb nap tekint. Remélni kell!”
Az irodalmi antológia még mindig divatos forma, melyben különféle műfajú írásokat jelentet meg a szerkesztő. A Pegazus könyvek jelenlegi gyűjteménye ráadásul amatőr és kevésbé profi írók és költők munkáit szedte csokorba, vagyis lehetőséget nyújt az eddig kevés publicitást kapó alkotóknak a megjelenésre – ami szintén dicséretes kezdeményezés. A műfajok kevertek, van köztük dokumentarista novella, népies jellegű vers, klasszikus formájú szonett, ázsiai hangulatú haiku is. Olyan sajátos érzelmi szenzorokkal ellátott emberek írásait olvashatjuk, akik túlléptek az asztalfióknak szóló írogatás szintjén, és merik megmutatni magukat a szélesebb publikum előtt.
„Meggyőződésem, hogy a mesélőkedv, a minden rezdülésre odafigyelés, az alkotni vágyás öröme, az irodalom és az emberek szeretete részükre olyan élményt tud nyújtani, amely jó érzéssel, boldogsággal tölti el szívüket (…).” – írja ezeket a gyönyörű humanista gondolatokat a kötet egyik szerzője, P. Szőke Barbara. Mellette olyanok tettek tanúbizonyságot az irodalmi affinitásukról, akiknek polgári foglalkozása szoftverfejlesztő, bányamérnök, idegenvezető vagy háztartási alkalmazott, ápolónő vagy éppen egyetemi tanuló. Egy a közös bennük: a világra való emberi rácsodálkozás érzékeny szűrőjével rendelkeznek, és saját impresszióikat irodalmi formába öntve tartanak tükröt a világ elé.
 
Ég veled (Szergej Jeszenyin emlékére)
Borszeszláng a szerelem kékje,
elégetett, Ég veled, vége.
Ha nincs más tanú, hát vallja véred:
a Vers, csak a Vers. Ami halál. Ami élet.
(Hegedűs Attila)
 
*Marshall McLuhan 1962-ben jelentette meg A Gutenberg-galaxis című művét, melyben a nyomtatott sajtó, a könyv és egyben az olvasás halálhírét keltette.

 


Szerző:
mira elina


0
Követem
Nem a víz az úr
80 nap alatt, körültáncolva a földet - Nemzeti Táncszínház
Mozgás, színház, erőszak - Bozsik Yvette: Minden ötödik órában
Valóra vált Szép remények - filmajánló
Leonce és Léna – színház és lakoma két részben
Holdújév Ázsiában – 2013: a Kígyó éve
A Gutenberg galaxis élt, él és élni fog – Szőke mocsár, kortárs kisregény és antológia
Meanwhile in Kansas, avagy pszichedelikus mélyrepülés Dorka tudatalattijába
Dredd 3D – a legmenőbb disztópikus szuperhős
Kortárskodások Günther Uecker-rel
A tökéletes mű – A nyomorultak - filmajánló
Az alkotás szentélyei – avagy Világmodellek a négy fal között
A Nagyszakállú havában; Kiállítás és csokoládé
Sinister a zsigerekben
Öt legenda – mínusz három
56 évvel 56 után
Demokrácia, vagy amit akartok...
Szavak, sztorik, szerepek - Lopott szavak
Cézanne, a retrográd rebellis
Cézanne másként

« Előző cikk
Következő cikk »
Buen Camino - Út a csillagok alatt - Könyvajánló
Buen Camino - Út a csillagok alatt - Könyvajánló
A Camino szót, vagy más néven a Szent Jakab út jelentését egyre kevesebbeknek kell magyarázni. Annak, aki nem hallott volna ...
Sofi Oksanen: Tisztogatás - KönyvajánlóSofi Oksanen: Tisztogatás - Könyvajánló
Sofi Oksanen könyvének elolvasása után három "dolgot" lehet szívből meggyűlölni: a férfiakat, a kommunizmust és a legyeket. ...

Legnépszerűbb cikkek »
Csók - egyperces novellaCsók - egyperces novella
Egymás szemébe néztek. Lezuhantak az esőcseppek, olyan lassan, mintha lassítva lenne az egész élet. És lassítva is volt ...

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése: