Technika/Életmód

A mozi jövője

2013. 07. 26. • Szerző: milandra
A mozi jövője

A mozi halálát sokan és sokszor megjósolták már; egykor a televízió, később a videó- és DVD-lejátszók, manapság pedig a házimozi rendszerek és a letöltő oldalak „testesítik meg” a filmszínházak hóhérát. A technika fejlődése bizonyos szempontból nem tett jót a moziknak, hiszen a kalózfelvételek a fájltároló oldalaknak köszönhetően gyorsabban terjednek, mint valaha, hiszen ezekről egy gyorsabb sávú internetkapcsolat segítségével akár fél órán belül hozzáférhetünk a legújabb filmekhez anélkül, hogy kitennénk a lábunkat otthonról.

Az ingyenes letöltő oldalak ellen évek óta tartó hadjáratot indítottak – lásd például a Megaupload nevű oldal sorsát –, mivel tevékenységükkel sértik a film- és zeneipart. Bizonyos tekintetben sértik, ugyanakkor sok alkotás csak így érhető el a közönség számára, mert vagy csak jóval a külföldi premier után, vagy egyáltalán nem mutatják be őket itthon, sokat pedig nem is forgalmaznak, vagy ha igen, egy-két év múlva már nagyon nehezen fellelhetőek. A vidéki mozik is hátrányos helyzetben vannak, hiszen egyes filmek csak néhány hónapos késéssel jutnak el hozzájuk – ha eljutnak egyáltalán. Ez persze eléggé érzékenyen érinti a mozikat: sorra zárnak be a az elmúlt évtizedben megnyílt multiplexek, nem is beszélve a kisebb művész mozikról, amelyek eleve kevés pénzből és támogatásból gazdálkodnak. A művészfilmnek ráadásul pejoratív mellékzöngéi vannak; sokan a „lila ködöt”, depressziót, érthetetlenséget és a vontatottságot társítják ehhez a műfajhoz. Mai rohanó világunkban a közönségfilmekre van a legnagyobb kereslet, amelyek sajnos nem mindig a legmagasabb színvonalat képviselik. A filmgyártók biztosra akarnak menni, és ez meg is látszik a repertoáron: a legtöbb film folytatás, adaptáció vagy remake, és csak akkor mernek másba belevágni, amikor az adott alkotásnak nagy érdeklődésre számot tartó témája van. Ki ne lenne kíváncsi egy Marilyn Monroe-ról szóló filmre, vagy egy olyan alkotásra, amelyben a még mindig népszerű ABBA nevű együttes slágerei csendülnek fel? Ugyanakkor a közönség- és művészfilm határán lavírozó alkotások egyre több embert vonzanak a mozikba, hiszen ezek rendezői – mint például Quentin Tarantino, Lars von Trier vagy Darren Aronofosky – márkanévnek számítanak.
 
A mozi iránti érdeklődés csökkenése azonban nem csak illegális letöltésekkel, vagy az érdektelenséggel magyarázhatóak. Napjainkban az emberek nagy része jóval kevesebbet tud költeni a kultúrára, szórakozásra, és nem engedheti meg magának a rendszeres mozilátogatást. Sokan inkább megvárják, hogy az adott film megjelenjen DVD-n, Blu-Rayen, vagy valamelyik csatorna műsorkínálatában, hogy otthon, kényelmes fotelből tekinthessék meg, ráadásul az előbbi kettő még kimaradt jelenetekkel és egyéb extrákkal is kecsegteti a vásárlókat.
 
A mozi az egyik legnagyobb esélye a „túlélésre” a technikai újításban rejlik; manapság a filmipar – leginkább persze Hollywood – komoly pénzeket fordít a háromdimenziós technikára, amivel a házimozi rendszerek egyelőre nem tudnak versenyezni (habár a legújabb technológiai hírek között már olvashatunk a leendő háromdimenziós házimozi megteremtésére tett kísérletekről is). A legfontosabb mégis az lenne, hogy minőségi filmek készüljenek, és hogy a technológia alkalmazása ne menjen se a történet, se a mondanivaló rovására, melyeket még a legpazarabb látványvilág sem pótolhat.
 
Minden nehézség ellenére én hiszek a mozi varázsában, hiszen közösségi jellege, lenyűgöző méretei, hanghatásai csak korlátozottan importálhatók a nappaliba. Persze lehet erre azt mondani, hogy otthon sokkal kényelmesebb filmet nézni, és hogy ott teljes mértékben kizárhatóak a zavaró körülmények. Ez az érv jogos; senki sem szereti, ha a háta mögött vihognak, mobiloznak vagy zörögnek, de nem is kötelező rögtön az első napon betódulni a nagy tömeggel. Úgy vélem, megéri várni egy-két napot, hetet, hisz így nem kell lemondanunk a mozi varázsáról, és fél hónap múlva már garantáltan csak olyanok ülnek majd a sorokban, akiket érdekel az adott film, arról nem is beszélve, hogy ilyenkor szinte bárhova ülhetünk.
 
Tapasztalataim szerint sokan gondolkodnak hasonlóan, és ennek egyik legfőbb bizonyítéka, hogy a filmszínházak – ha nem is olyam mértékben, mint régen – még ma is vonzzák a nézőket, ezért hosszú ideig még biztosan nem kell gyászbeszédet mondanunk a mozi felett.
 
Ha imádod a filmeket, és elsőként szeretnél további filmajánlóinkról értesülni, lájkold Facebook oldalunkat:
https://www.facebook.com/JournalityFilmmania

 


Szerző:
milandra
Budapest

1987
Követem

« Előző cikk
Következő cikk »
Klímafegyver és hidegháború

Klímafegyver és hidegháború
Létezik-e klímafegyver? Úgy érzem, jogosan teszem fel ezt a kérdést, hiszen manapság annyiféle tömegpusztító fegyvernem ...
3D-s vibrációs tréning a Bio Fitt Well Alakformáló Stúdióban3D-s vibrációs tréning a Bio Fitt Well Alakformáló
Ez az új edzésmódszer forradalom a fitneszben, ami a jövőben megváltoztathatja jelenlegi módszereinket, edzésről alkotott ...

Legnépszerűbb cikkek »
Kis írógép történelemKis írógép történelem
Manapság a számítógép szinte teljesen kiszorította, de a mai napig vannak hívei és főleg gyűjtői. Az írógép sok változáson ...

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése: