Történelem

A sajtó története

2010. 05. 29.
A sajtó története

A nyugati világ története során először rendszeres híradásokról a Római Birodalom kapcsán beszélhetünk. Ezek kormánypárti lapok voltak, amik város szerte megjelentek, kézírásos formában. Az első ilyen Acta Diurna Julius Caeser uralma alatt jelent meg i.e 59-ben, és egészen i.sz 229-ig készítették. Sajnos nem maradt fent egy példány sem, de tartalmáról vannak információink: politikai naggyűlésekről számol be, ütközeteket, kivégzéseket írt le, a Birodalom legtávolabbi részeire is eljutott.
Az első nyomtatott újságot Kínában adták ki, Tipao néven, a császári udvar belső lapja volt. A Han dinasztia alatt adták ki először i.e 200 környékén, az első nyomtatott példányok 600 körül készültek. Gutenberg a kínai technikától függetlenül „találta fel újra” a könyvnyomtatást. A Pao-k egészen 1929-ig rendszeresen megjelentek.
360 körül Szt. Athanasziosz a húsvéti ünnepek alkalmából rendszeres körleveleket bocsát ki, amiket aztán tovább fordítanak.
Az első európai újságok kéziratos levelek voltak, amiket szűk körben terjesztettek. Az 1400as években az egyik ilyen kéziratos lap egy szenzációs híre volt az erdélyi szászok ellen elkövetett kegyetlenkedések, aminek az elkövetője Vlad Tepes, azaz Drakula gróf volt.
Johannes Gutenberg Mainzban látta meg a napvilágot 1400 körül. Pénzverési joggal is felruházott patrícius család sarja. 30 éves korában már kísérletezett a könyvnyomtatással, mellette drágakőcsiszolással és tükörkészítéssel foglalkozott.
1447-ben pénzt kért kölcsönt nyomdája felállításához. Kezdetben latin nyelvkönyvet, csillagászati naptárt és búcsúcédulákat nyomott. Majd nekilátott főművének, a 42 soros Biblia nyomtatásának. Ekkora már sokkal kidolgozottabb betűkészlettel rendelkezett, a 641 oldalas Szentírás hatalmas anyagi terheket rótt Gutenbergre. Ekkoriban még arra törekedtek, hogy az eredeti kézzel írott kódexekhez hasonlítson, a díszes iniciálékat még külön kellett elkészíteni. Árban mégis körülbelül feleannyiba került, mint a kézzel írt verziók, ami nagyon vonzóvá tette. Költségeit Johan Fust, egy jómódú ügyvéd állta.
Gutenberg találmánya a betűfém, melyben megtalálta az ideális arányokat a betűöntéshez használt anyaghoz, valamint nem volt könnyű kifejleszteni az ideális nyomdafestéket sem. Fémből készült, mozgatható betűmintái voltak azok, amik megalapozták a sajtó technikai feltételeit.
Az első nyomtatott újságlevelek a könyvnyomtatás feltalálása után 20-30 évvel jelentek meg. Ezek még csak egylapos, összesen egy hírt tartalmazó nyomtatványok voltak. Magyarországon az első ismert magyar újságlevél a Rövid, de igen bizonyos relatio címen adták ki 1634-ben.
1470 az első hír, amely nyomtatásban jelenik meg, egy itáliai lovagi tornáról szól. 1493-ban az új világ felfedezésének híre nyomtatott hírlevélben terjed. 1502 az állami sajtócenzúra kezdetei: Spanyolországban a kormányzat vagy az egyház engedélyével jelenhetnek csak meg nyomtatott anyagok.
Luther Márton 1517-ben nyomtatja ki 95 pontját.
Az első hírlap Velencében jelenik meg, ára egy gazetta volt, később innen származik a hírlapok elnevezése (Gasette). Egészen Londonig eljutottak a velencei lapok. Németországban Augsburgban volt a kéziratos hírszolgálat központja. A Fugger család, elsősorban piaci híreket közlő kéziratos lapjai saját terjesztő hálózat kialakításával jutottak el az olvasókhoz. Hetente adták ki őket, és hatósági engedély kötelesek voltak.
1605-ben, Strasbourgban rendszeres hetilappal kísérletezik egy Carolus nevű nyomdász.
1609 az első rendszeres közlönyök megjelenésének éve. A strassburgi Relation és a wolfenbütteli Aviso: Relation oder Zeitung voltak az első rendszeresen megjelenő hetilapok, melyek máig fennmaradtak. A híreket egymás után, helyszín és időpont megjelöléssel sorolták fel. Rovatszerkezet vagy cím még nem létezett. Megjelenésüket a postajáratokhoz igazították.
1620-ban Amszterdamban kiadják a legrégebbi fennmaradt angol nyelvű újságot, címe: Corrant out of Italy, Germany &c. Egyes szám első személyben írták.
1631-ben indult a Gazette francia lap, Richelieu bíboros felügyelete mellett. Ekkoriban szerzői jogot még nem ismertek, a lapokat egyre másra másolták, fordították, újranyomtatták. Kezdetben még egyhasábos, nyolcadrét formában nyomták őket.
Az 1600as évek első évtizedeiben, Angliában már létrejöttek a különböző Mercurius című lapok, és egyes politikai pártok lapjai, amelyek szabadok voltak az előzetes cenzúrától. Az angolszász országokban főleg hirdetések és hírek iránt volt kereslet a napilapokban.1644-ben John Milton megalapozza a liberális eszmerendszert, melynek egyik alaptétele a vélemény szabadsága. A teljes sajtószabadság Angliában 1695-ben, Svédországban 1766-ban, Franciaországban 1789-ben, Magyarországon és Németországban 1848-ban jött el.
1650-ban adják ki az első napilapot Lipcsében, címe: Einkommende Zeitung
A napilapok terjedését több tényező is elősegítette. Az olvasástudás elterjedése, a nemzetek és nemzeti piacok kialakulása, a postaszolgálat fejlődése, a városiasodás, és a megfelelő technológiák létrejötte.
Az első, megjelenésében is újságszerű kiadvány 1665-ben a The London Gazette volt.
Az első amerikai újság 1690-ben jelenik meg, a bostoni Publick Occurrences Both Foreign and Domestick. Első hír, amit közölt, az utolsó is lett: Keresztény hitre tért indiánokról számolt be. Mivel nem rendelkezett a szükséges engedélyekkel, szerkesztőjét bebörtönözték, a lapot bezúzatták. 14 évet kellett várni a következő lap indulásáig, ami egy bostoni postás, John Campbell kézírásos leveleiből nőtt ki. Az 1700as évek végére szinte minden államnak volt rendszeresen megjelenő 4 oldalas hetilapja. 1785-ben már találkozhatunk a New York Daily Advertiserrel, mely kizárólag hirdetéseket közölt, naponta. Ezzel az Egyesült Államokban előbb alapítottak hirdetési napilapot, mint politikait. Az újságoknak igen jelentős gazdasági szerep jutott. A kereskedők itt közölték áraikat, itt értesülhettek az emberek a kikötőbe befutott hajók szállítmányáról. Jellemzően nem hír vagy vezércikk szerepelt az első oldalon, hanem hirdetések. 1801-ben már 20 amerikai napilap volt. Az amerikai és a brit lapokat is rendkívül drágává tette a rájuk kivetett adó, az úgynevezett újságbélyeg, a szegényebbek egyszerűen nem tudták megfizetni.
Az első, igazán nagy tömegekhez eljutó lap a New York Sun volt 1833-ból. Benjamin Day lapját rikkancsok árulták az utcán mindössze egy pennyért, ez volt a mai bulvársajtó előfutára. A/4 es méretben jelent meg, és főleg bűnügyi hírekkel foglalkozott. 2 év alatt sikerült a példányszámot 15000-re feltornázni, hogy nem többet annak technikai okai voltak, csak ennyit tudott az akkori technológia kiszolgálni. Az egypennys lapok gyorsan terjedtek, 1836-ban elértek Franciaországba is, amikor Emile de Girandin elindította La Presse című néplapját.
Az 1800as évek technikai vívmányai (mint a vasút vagy a távíró) elősegítették a hírek mielőbbi eljuttatását a nagyközönséghez.
1880-ban kezdődött az Új Újságírás kora Amerikában, amit a magyar származású Joseph Pulitzer vezetett be. Az olcsó tömeglapok hulláma után hozta létre a szenzációhajhász sajtó egy újabb generációját. Szokatlan újításokkal kísérletezett, amik a mai napig meghatározóak: bevezette a női és a sport rovatot, ő közölte az első színes képregényt (The yellow kid). Szintén ő hozta létre a vastagbetűs headlineokat. Lapjaiban rendszeresen megjelent az erőszak és a sex is. Legnagyobb riválisa a William Randolph Hearst vezette New York Journal volt, akivel szinte háborúban állt. A századfordulóra elérte az egymilliós megjelenést. A Yellow Kid nyomán nevezték el a szenzációhajhász újságírást sárga újságírásnak.
Angliában 1903-ban indult Alfred Harmsworth Daily Mirror című napja. Ezt tekintjük az első mai értelemben vett bulvárlapok ősének. Mivel rendkívüli eladásokat produkált, átvitték a tengerentúlra is 1919-ben. Kis méretük miatt jó olvasmányt nyújtottak a metrókon, a New York Daily News 1940-ben már 2 millió példányban fogyott.
Közép-Európa lapjai francia és német mintára készülnek. Míg Európában jellemző a pártok, ideológiai irányzatok szerinti elkülönülés, Amerikában a mai napig a több milliós nagyvárosokban jellemzően egy jelentős napilap van. Itt sokáig kifejezetten országos napilap ne is létezett. Ezt a szerepet főleg az USA Today és a New York Times tölti be.
Jelenlegi világrekorder,a legnagyobb példányszámban nyomott újság kategóriában az orosz Argumenty i Fakty ami 1991-ben 33.500.000 példányszámban jelent meg.
Az internet gyors elterjedése hatással volt a nyomtatott sajtóra is. Sokan már csak ebben látják a jövőt, egyes jóslatok szerint az utolsó nyomtatott könyv és újság 2050 tájékán kerül forgalomba. Ennek a jóslatnak alapja az E-bookok napjainkban történő robbanásszerű elterjedése.
 
wikipedia alapján

 


« Előző cikk
Következő cikk »
BildBild
Német bulvárlap, eredetileg Bild-Zeitung. Ma Európa legnagyobb példányszámban értékesített lapja, és világviszonylatban ...