Jog, Etika

A személyiség védelme

2010. 06. 04.

www.muosz.hu A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Etikai Kódexe alapján.

3. §
A személyiség védelme

3.1.1. Az újságírónak tiszteletben kell tartania az ember személyiségi jogait és méltóságát. Nem állíthat valótlanságot, nem használhat a jó hírnév, becsület csorbítására alkalmas sértő kifejezéseket. A kifejezés sértő jellegét a közölt tényekkel és a műfaji sajátosságokkal összefüggésben kell mérlegelni.

3.1.2. Etikai vétséget követ el, aki figyelmen kívül hagyja a bűncselekmény, baleset vagy hasonló esetek áldozatainak, az áldozatok hozzátartozóinak személyiségi jogait, érzelmeit és a kegyeletre tekintet nélkül mutatja be a történteket.
Az áldozat nevét mindaddig nem lehet közölni, amíg a közvetlen hozzátartozót nem értesítették. Kerülendő minden olyan részlet, amelynek alapján az áldozat neve említése nélkül is azonosítható. (Fontos, közéleti személyiségek esetében nem föltétlenül mérvadóak az egyébként érvényes szabályok.)

3.1.3. A büntetőeljárás alá vont személy nevének, arcképének közlése esetén be kell tartani a jogszabályok előírásait.

3.1.4. Ha valakire nézve személyiségét, érdekeit érintő hátrányos tényt, megállapítást közöltek, akkor az azt megváltoztató ítélet, hatósági döntés vagy más, újabb döntő jelentőségű tény közlésére vissza kell térni.

3.1.5. Ha valamely eljáró hatóság titoktartást kér, a szóban forgó helyzetre tekintettel kell mérlegelni a kérés teljesítését.

3.1.6. A fiatalkorúak nevének, arcképének, általában felismerhetőségének elkerülése, a fiatalok neveléséhez fűzhető követelmények veszélyeztetésének elkerülése jelenti személyiségi jogaik védelmét. Etikai vétséget követ el, aki fiatalkorúak személyiségi jogait sérti. Akkor is megállapítható az újságíró etikai felelőssége, ha a fiatalkorú törvényes képviselője hozzájárult a jogsértéshez.
Gyermekek csak a szülők, törvényes képviselők, tanítási, gondozási időben csak az osztályfőnök, óvodapedagógus engedélyével szerepeltethetők. Ha erre az anyag felvételénél nincs lehetőség, leadás előtt meg kell szerezni az írásbeli hozzájárulásukat. Természetesen nem vonatkozik ez azokra az esetekre, amikor a fiatalkorú nem egyénként, hanem tömeges jelenlévőként szerepel a felvételen.

3.1.7. A személyiségi jogok között tiszteletben kell tartani az egyének jogát a magánéletre. Különösen súlyosan sérti az újságírói etikát, aki a közéletben szereplő személy hozzátartozóinak személyi jogait úgy kezeli, mintha azok teljes mértékben a közszereplő személyi jogainak függvényei lennének.

3.1.8. Fokozottan ügyelni kell valamennyi újságírói műfaj esetében a bármilyen betegségben szenvedő védelmére, jogaira.

3.1.9. Nincs olyan előírás, hogy valamennyi vagy bármely politikai párt szerepeltetése kötelező lenne. A megszólaltatott politikusok kiválasztása az adott alkalom (pl választási műsor, politikusi kerekasztal beszélgetés stb.) az újságíró, a szerkesztő szándékától és a parlamenten kívüli közreműködők (pl. nem parlamenti pártok, más társadalmi szervezetek, egyesületek, szakértők stb.) körétől függ. Ha az egyik párt visszautasítja a részvételt, az nem zárja ki a másik párt szerepeltethetőségét.

3.2.1. Az újságírói etika ellen vét az, aki
– a nyilatkozó hozzájárulása nélkül lényeges változtatást hajt végre annak nyilatkozatán, illetve figyelmen kívül hagyja a kért tartalmi módosításokat,
– a nyilatkozó, a riportalany véleményének, kijelentésének tüntet fel olyasmit, amit az nem mondott,
– a nyilatkozót, a riportalanyt sértő szöveg, vagy képi összefüggésbe helyezi, illetve félrevezeti az anyag megjelenési helyét illetően,
– a nyilatkozó kérése ellenére nem mutatja be nyilatkozatát az érintettnek.

3.2.2. Az interjú alanyának joga van előzetes feltételekhez kötni az interjú tervét. Ez nem értelmezhető a szerkesztői szabadság korlátozásaként. Kivételes esetekben indokolt lehet a szándékok előzetes titokban tartása.

3.2.3. Az interjú alanyának, a nyilatkozónak, a műsorban szereplőknek csak előzetes megállapodás alapján kell bemutatni az elkészült anyagot. Ennek célja a ténybeli hibák kiküszöbölése lehet. Az interjútól mindkét fél elállhat.

3.2.4. Információt kizárólag törvényes és etikus eszközökkel, módszerekkel lehet megszerezni. Sérti az újságírói etikát a lehallgatás, a rejtett kamera, rejtett magnetofon alkalmazása, a magánéletet érintő, az érintett személy által nem engedélyezett információ.
Rejtett a felvétel
– ha a felvevő berendezést elrejtik, vagy álcázzák,
– ha az érintett személyek nem tudják, hogy felvétel készül.
Nyilvános rendezvényen nem tekinthető rejtett felvételnek, ha a jelenlévők nem tudják, hogy felvétel folyik.
A rejtett felvétel csak akkor alkalmazható etikai vétség elkövetése nélkül, ha
– törvény-, vagy társadalomellenes tevékenységről kívánják készíteni, ha
– a műsor célja az adott anyag nélkül nem érhető el, illetve, ha
– a szükséges műsoranyag nyilvános módszerekkel nem készíthető el.
– a titkos felvételek készítésére csak a felelős szerkesztő adhat engedélyt.
Telefonhívások csak előzetes tájékoztatással rögzíthetők.


« Előző cikk
Következő cikk »
Valósághű tájékoztatás és lelkiismeretesség
www.muosz.huA Magyar Újságírók Országos Szövetségének Etikai Kódexe alapján. ...
Újságírói szabadság, felelősség
www.muosz.huA Magyar Újságírók Országos Szövetségének Etikai Kódexe alapján. ...