Technika/Életmód

Alzheimer-kór - A betegség, ami egynél jön, de tucatokat ránt magával

2012. 11. 21. • Szerző: slawter
Alzheimer-kór - A betegség, ami egynél jön, de tucatokat ránt magával

A világon mindenhol egyre több embert diagnosztizálnak Alzheimerrel, Magyarországon is már több százezres regisztrált betegről beszélhetünk. A leginkább a memória károsodásáról elhíresült kór esetében nincs értelme a kertelésnek és a finomításoknak.

Rettenetes csapás ez, amely kivetkőzteti a legjámborabbakat is emberi mivoltukból, a legtöbb esetben néhány éves lefolyással roncsokat csinál bárkiből.

Ugyanakkor a legrosszabb az egészben az a hozadék, amivel az egész szörnyűség jár, legalábbis \"jobb esetben\", amikor a család nem mond le az áldozatról.

Ez pedig az, hogy ez a kór nemcsak a szerencsétlen beteget rántja magával. Iszonyatos kihívás és erőt elvevő, megrázó és embert próbáló feladat egy Alzheimeres gondozása, ami alatt a kezdeti szórakozott, feledékeny állapotot és a nagy eséllyel bekövetkező végső romlást és a köztük lévő időt egyaránt értem. Fokozatosan nehezedő és kínzó teher ez a családtagoknak. Látni azt, ahogy szerettünk nem önmaga többé, hogy olyasmiket mond vagy tesz, amit elképzelni sem tudtunk volna róla, hogy nem ismer fel minket, nem ismeri fel a gyermekeit, a férjét, feleségét... Valamilyen szinten a mondhatni már csak vegetáló Alzheimeres olyan, mintha gondtalan lenne. Nem tud beszélni, az esetek többségében a mozgása elképesztő mértékben korlátozódik, a tudatos gondolkodás pedig már a múlté, az emlékeivel együtt. Azonban a környezetében élők ugyan úgy lelki és fizikai teher alatt állnak nap mint nap. Hiszen gondozni kell a beteget, vigyázni rá, napirendet készíteni, felügyelni rá... Mindezt úgy, hogy voltaképp már csak külsőleg hasonlít egy emberre az, akit egykor ismertünk, szerettünk.

A fentiekből is látszik, hogy nem csupán a betegséggel sújtott szerencsétlenek érdeke az, hogy minél hamarabb felfedezzék, hogy a kór áldozatai, hanem a hozzátartozóké is. A mielőbbi reakció a kórra, a gyors diagnosztika manapság előnyt jelent az Alzheimerrel szemben, a tünetek lassíthatók - még ha megállítani nem is lehet őket -, sokkal jobban fel lehet készülni a fokozatos leépülésre. Különösen azért, mert az Alzheimer nemcsak időseket támadhat meg, hanem bizony szedi áldozatait a középkorúak között is, sőt még fiatalabbaknál is előfordul.

És itt jön a képbe az emberi felelősség a másik iránt. Az Alzheimeresek többsége nem veszi észre magán a tüneteket, idegenkedik elmenni az orvoshoz, ha el is megy és ki is derül a betegség, nem hajlandó együttműködni, vagy csak nem vesz róla tudomást. Ezért, ha bárkin gyanítjuk, hogy megtámadhatta a kór, még ha csak kis lépésben is, de ha változik ismerősünk, szerettünk viselkedése, magatartása... azonnal tegyünk meg mindent azért, hogy kiderüljön, vajon Alzheimerje van, avagy sem? Itt nincs apelláta, nem lehet azt mondani, hogy \"Jaj, hát nem akar elmenni az orvoshoz, akkor nem kell...\". Még ha átkoz is minket az illető, ha hetekig mérges lesz ránk, akkor is tegyünk meg mindent! Hiszen nem csak a beteg érdeke, hanem a miénk is! Hiszen mi a jobb? Egy dühös, rövid ideig átkozódó ember, akit még időben lehet kezeltetni, és aki hosszú ideig önmaga marad, vagy egy békén hagyott, aki pár éven belül nem is emlékeztet néhai önmagára, és akit lehet, hogy nekünk vagy rokonainknak kell ellátnunk, és akivel soha többé még csak nem is beszélhetünk? Lehet, hogy ez önzőnek tűnhet, de inkább legyen az, inkább legyen az az ember, legyen erőszakos, hajthatatlan, ha valakin gyanítja a kórt, legyen kíméletlen, de csináljon valamit, és ne várja tétlenül, hogy bekövetkezzen a legrosszabb. Időben kell cselekedni, időt kell nyerni és minél hamarabb. Így ha megállítani nem is, de felveni a harcot a kórral még lehet. Csak összetartás kell, kis figyelmesség és a számos esetben oly könnyen jövő, oly természetes céltudatosság és szilárd akarat, hiszen lehet, hogy a számunkra legkedvesebb emberre csap le az Alzheimer-kór. De még ekkor sem lehet meghátrálni, egyik félnek sem!


Szerző:
slawter
Győr
Férfi
1991
Követem

« Előző cikk
Következő cikk »
Szenvedély vagy életforma?Szenvedély vagy életforma?
Talán a legérdekesebb olvasmány, ha egy megtörtént esetet tartasz a kezedben. Lehet a téma nem kötődik az érdeklődési köreidhez, ...
A valódi műhús szeletA valódi műhús szelet
Szinte táncra perdültem örömömben, mikor olvastam, hogy a Modern Meadow cég tudósai mesterséges húst állítottak elő, természetesen, ...

Legnépszerűbb cikkek »
Kis írógép történelemKis írógép történelem
Manapság a számítógép szinte teljesen kiszorította, de a mai napig vannak hívei és főleg gyűjtői. Az írógép sok változáson ...

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése: