Könyv

Dan Brown és az Inferno rejtélye

2013. 07. 24. • Szerző: Bia
Dan Brown és az Inferno rejtélye

Találgatások Dantéról, a magyarokról és Brown titkairól, viasz nélkül...

 

Egy dolgot biztosan tudok: Dan Brown soha nem okoz csalódást. Ugyan még nem sikerült hozzájutnom legújabb könyvéhez, az Infernohoz (egyelőre csak angol nyelven szerezhető be), mégis furdal a kíváncsiság. Az az érzésem, hogy Dante világhírű művének pokoli történetei több titkot rejtenek, mint eddig bármelyik Brown regény. Vajon elébe tudok-e kerülni, ha elolvasom és tanulmányozom az Isteni színjátékot? Megfejthetem-e Dan Brown titkait?
A legfontosabb és tagadhatatlan ok, ami miatt lethetetlenek a Brown könyvek, az kétség kívül a titokzatosság - pontosabban az a jelenség, amikor tudom, hogy ha meggebedek, akkor sem találom ki, hogy ki a „gonosz” és ki a „jó”, hogy hol a grál, vagy hogy hova dugták a bíborost. Az író elképesztő ügyességgel találja meg a történelem kiemelkedő eseményeiben és híres műveiben a lehetőséget, így emelve új fénybe a már eleve ismert alkotásokat. De mi az, amit eddig tudunk az Isteni színjátékról?
 
La divina commedia – azaz Isteni színjáték 1307-től egészen Dante haláláig, 1321-ig íródott. A mű érdekessége abban rejlik, hogy a mindennapi emberhez szól, miközben magasrendű és bölcseleti. Dante ugyan 42 évesen kezdte el írni, de minden jel arra utal, hogy már élete korai szakaszában is tervezgette a nagy művet. Nemcsak, hogy ő a főszereplő, de számtalan helyen a Színjáték összefüggésbe hozható a költő életútjának állomásaival.
Dante célja az volt a gigantikus, száz énekes költeménnyel, hogy embertársait a jó útra térítse és kihúzza a nyomorból. Mint ahogy Brown szinte minden regényében, biztosan ebben is megjelenik a vallás misztikussága: jelen esetben a Pokol, Purgatórium és Paradicsom hármas egysége. Szintén előkerül a grál és a rózsa szimbóluma is - legalábbis Dante ismerte ezeket és ezt bizonyosan Brown sem hagyta figyelmen kívül. Ha megpróbálnánk lerajzolni a szerkezetét, Dante hármas világa egy olyan tengely körül helyezkedik el, mely meredeken áll az ég felé a Föld középpontján áthaladva. A tengely egyik végén a Megváltás városa, Jeruzsálem helyezkedik el. A Pokol mélyén az áruló Lucifer áll jégbe fagyva. A tengely másik része kilép a Föld mélyéből, és a Purgatóriumon keresztülhaladva ér a Paradicsomba. Dante istensége, világának végpontja a Misztikus Rózsa.
 
A leginkább megragadható mozzanat azonban Dante „rejtett korszaka” lehet, ami azt az időszakot jelzi, amiben a költőről szinte semmilyen információ nincs. Véletlen egybeesés, hogy éppen ekkor kezdett bele az Isteni színjáték megalkotásába?
 
Valószínűleg Brown nem vette figyelembe, de nekünk érdekes lehet a feltevés, hogy a Színjáték tartalmaz egy magyar mondatot is – legalábbis Szörényi László tanulmánya szerint. Amikor Dante Vergiliusszal Nimródot látogatja meg a Pokolban, a nagy vadász egy máig megfejtetlen sort kiált oda a két költőnek, amit csak Vergilius ért. Ahogy Szörényi fogalmazta, a sor egy filológia cruxa, a filológusok keresztje (mindenkinek megvan a maga keresztje, még a filológusnak is). Az ominózus sor tehát: „Raphél mai amecche zabi almi”, Szörényi fordítása szerint: „Rabhely majd, amelyek (amelyekkel?) szabja (szab itt?) állni”. Egyes források szerint lehetséges, hogy Dante kapcsolatba került magyarokkal és ezért tette bele művébe a magyar sort. Szörényi rámutat még egy, már kissé különösebb tényre, mégpedig hogy a hun legendát, Nimródot, aki Bábelt építette, Hunor és Magor apjaként tette meg az Itáliában is ismeretes Kézai Simon. Tehát, Nimród azért szólal meg magyarul az olasz műben, mert ő a magyarok ősatyja. Természetesen az elmélet támadható és nem bizonyított, de megvillant valamit az Isteni színjáték misztikumából – biztosan nem ez az egyetlen megoldatlan „ügy” Dante körül.
 
Több, a témával foglalkozó irodalmár szerint a Színjáték egy vízió és hibát követünk el, ha ezt másképp gondoljuk. Mégis, a valós elemek, Dante életének meghatározó és rejtélyes alakjai – Beatrice és Vergilius – arra késztetnek, hogy többet lássak egy egyszerű képzelgésnél. Biztosan van valami, ami elkerüli a figyelmemet, ami megtévesztő, ami van olyan érdekes, hogy kitöltene egy egész regényt. De amíg a titkokra rá nem jövök, addig csak egy emberben bízhatok: Robert Langndonban.

 


Szerző:
Bia
Szigetvár

1992
Követem

« Előző cikk
Következő cikk »
Pennamorzsák - könyvismertetőPennamorzsák - könyvismertető
Egri László, költő 2013 év elején megjelenő Pennamorzsák című verseskötetét helyeztem boncasztalra. ...
Bill Bryson: Shakespeare - Az egész világ színház - KönyvajánlóBill Bryson: Shakespeare - Az egész világ színház
Egy Shakespeare tudós szerint ;Minden Shakespeare-életrajz öt százalék tényből és kilencvenöt százalék feltételezésből áll ...

Legnépszerűbb cikkek »
Csók - egyperces novellaCsók - egyperces novella
Egymás szemébe néztek. Lezuhantak az esőcseppek, olyan lassan, mintha lassítva lenne az egész élet. És lassítva is volt ...

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése: