Komment

Félelem nélkül is reszketek

2013. 05. 26. • Szerző: istefán
Félelem nélkül is reszketek

Nem élet az élet, ha nincs mitől féljen az ember. Mivel épp nem kellett féljek, hogy holnap éhen halok, megvettem ugyanis a mindennapi kenyeret és volt még egy kis zsír a bödönben, gondoltam utánanézek valami félelemféleségnek, nehogy kiessek a gyakorlatból. Természetesen a rémítő hírekkel kezdtem, hiszen ezek a legmegfelelőbbek, ha frászt kíván kapni valaki.

 

Az első ami a szemembe ötlött, az ENSZ közleménye volt, amelyikben felszólítja az éhezőket, hogy egyenek rovarokat, mert azoknak nagy a tápértéke. Ettől nem igazán szállt meg semmi fajta félelem, hiszen biztos vagyok benne, hogy e szervezet bársonylelkű vezetői kipróbálták már a finom, ropogós svábbogár flekken tápláló hatását saját magukon, miért félnék hát én egy kis hangyás fasírttól.
 
 Az éhezés megoldva, ettől már nem kell féljek, de ez nem jó annak aki félni akar, ezért más irányba terelgettem el a figyelmemet, hadd vegyen észre valami ijesztőt.
 
 Így észre is vettem egy tanulmányt, amit brit tudósok tettek nyilvánossá, melyben az állt, hogy jobban oda kellene figyelni a baktériumokra, mint a terroristákra, mert ezek növekvő ellenállása a gyógyszerekkel szemben sokkal veszélyesebb, mint a terrorizmus. Azt állítják, ha ilyen ütemben nő a baktériumok ellenálló képessége, a terroristák nyugodtan kérhetik a munkanélküli segélyt, nemsokára nem lesz kit terrorizáljanak, mert úgy el fogyunk, mint a mákos-kalács karácsonykor.
Na ez már valami! Ettől már lehet egy kicsit félni, nem erősen, de egy kis bemelegítő edzésnek elég annak, aki fél a baktériumoktól. Mert félni kell tőlük, akárcsak a rájuk már nem ható antibiotikumoktól, állítja a New York-i egyetem erre szakosodott kutató csoportja. Felméréseik szerint azok az emberek híznak el és válnak a baktériumok martalékává, akiket gyerekkorukban antibiotikummal tápláltak, nem pedig holt-doggal. A sok gyógyszer ugyanis felborítja az ember anyagcseréjét, osztán totál mindegy neki, akár dogos, akár dögös ételt eszik, mert csak túlsúlyba kerül a háj rajta.
Na, ez megint nem volt jó hír nekem, mert egy nyamvadt kis baktériumtól nem félek, mert lehet ellenáll az antibiotikumnak, de nemigen birkózik meg egy szilvóriummal locsolgatott fokhagymás kúrával.
 
 Az elhízásért nincs miért aggódjak, hiszen jóformán nem is ismerem a biotikumokat, az antikat meg pláné nem és úgy cserélem az anyagokat, hogy az asszony nem győz rám irigykedni, mert nem kell soha lemondjak a vacsoráról.
Már kezdek bosszankodni, hogy a végén semmi olyasmit nem találok, amitől berezeljek egy kicsit, amikor megakad a szemem egy félelmetes híren, amelyik két közelgő nagy és veszélyes járványra hívja fel a figyelmet.
Az egyik valahol Szaúd-Arábiában bukkant fel, de már Jordániában, Németországban, Franciaországban és Nagy Britanniában is jeleztek megbetegedéseket. Okozója a koronavírus, egy teljesen ismeretlen valami, semmi gyógyszer nincs ellene. Így harminc százalékos a túlélési esély, akinek még működik az immunrendszere az megmarad, aki antibiotikumot evett és nem csípős paprikát, annak le is út, fel is út, mert a vírusnak mindegy, hogy kit hova fogadnak be, a mennybe, avagy a pokolba.
 
 A másik veszély Kína felől közeleg madárszárnyakon, ott megjelent ugyanis a szárnyas-influenza egy újabb vírusfajtája, ellenállóbb mint a Kínai Nagy Fal és veszélyesebb, mint Bruce Lee volt fénykorában.
 
 Ettől már egy kicsit megszeppentem, mert kínai meg arab vírusoktól még a nagy fehérre meszelt házban is rettegnek, sőt az ötszögű építményekben sem érzik magukat biztonságban, beengedhetek hát én is egy kis félelmet a faházikómba.
El is kezdtem reszketni, mert ezek a magyar fagyosszentek úgy lehűtötték az időt, hogy áll az eszem kapcsoljam be a fűtést, vagy vegyem vissza a hosszú-gatyát.

 


Szerző:
istefán
Kolozsvár
Férfi
1959
Követem
Globálisan gondolkodva
Bûn és büntetés
Reszket a gatyám mert...
A kötelező biztosítás
Úgy fizet az ASIROM, hogy ettől magam elsírom
A demokrácia sötét oldalán
Menekültek vagy honfoglalók?
A pénz rabjai vagyunk, de szabadok akár indián John a rezervátumban
Burned-out: azaz kiégve. De annyira fiatalon?
Mi lesz veled emberiség, ha eltűnnek a méhek?
Miért lopjátok el az életet?
A nagylelkűség ára
Fejet cserélhetünk nemsokára
Nyakunkon a defláció!
Az ördög lehelete
Intelligencia és civilizáció
Zöldülő marslakónak lenni
Mi lesz az atomfegyverekkel, ha időnap előtt bekopog a nukleáris télapó?
Pólusváltás vagy háború?
Lesz-e az Ebola vírusának ellenszere?
A betegségek nem csak az űrből jönnek
Jaj neked te szegény ördög!
Piac és demokrácia
A fekete doboz
Narkót adok nektek, földi mennyországot!
Füstöljek, vagy füstölögjek?
Infláció és defláció
Ha egy UFO -ban születtem volna...
A mezei tapsifüles és a vegyi fegyver
A halálcsillag
Klímafegyver és hidegháború
Fogyókúráznék
Volt élet a Marson, de miért tűnt el?
Félelem nélkül is reszketek
Csókhiányban szenvedünk
Katasztrofális a katasztrófavédelem
Egy menő orosz divat
Elfordul, vagy felfordul a világ?
Fordulat a bankvilágban?
Halhatatlanok leszünk!
A gondolat tuningol?
A lyukakról általában
A valódi műhús szelet
Kié a Föld holdja?
Bolond, vagy félkegyelmű
ITT A JÉGKORSZAK A KANYARBAN!
A Bűvös dátum: 2012. december 22.

« Előző cikk
Következő cikk »
Egy furcsa éjszaka margójáraEgy furcsa éjszaka margójára
A vonatról leszállva a késői óra ellenére hatalmas vircsaft fogad, péntek van, gimnazisták és a jó érzésű főiskolások haza ...
SztárgyárSztárgyár
A The Voice más volt, mint a többi tehetségkutató. Sok-sok tehetséges zenészt vonultattak fel a rendezők és a szervezők, ...

Legnépszerűbb cikkek »
Panaszlevél a hotelnekPanaszlevél a hotelnek
Köszönöm, hogy ellátogathattam Hotelükbe! Élményekkel teli éjszakámért cserébe fogadják szeretettel építő kritikámat: ...

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése: