Kultúra/Kiállítás

Francia csavar - Az elismert Alföldi

2014. 01. 14. • Szerző: Gawain312
Francia csavar - Az elismert Alföldi

Hírünk a világban riasztó, így ír Illyés a hazánk jellemzését taglaló, Balogh Józseffel és Keresztury Dezsővel közösen írt Hírünk a világban című könyvben. Hogy mennyire volt igaza akkor, az a teljes szócikket vizsgálva válik érthetővé.

Hírünk a világban riasztó, alig más, mint az et saggitis hungarorum[1]... idején, ezzel számot kell vetnünk.
Végzetes bűn volna tovább is áltatni magunk. Számot kell vetnünk azzal, hogy mikor ezeréves múltunkat emlegetjük,
a külföld ajkán elnéző mosoly jelenik meg: melyik nép nem ezeréves? S mi érdem van abban? S általában a múlt ilyen emlegetése! Alig különbözik ez attól, mint mikor az egyén úton-útfélen őseivel kérkedik, pár száz éves nemességével van nagyra. Szomszédaink felé vágunk vissza vele? Tájékozatlanságunk e téren is végzetes.
Ehhez már csak Illyés szavainak az a múlni nem akaró aktualitása mérhető csak, mely majd száz éve mit sem változott hazánkban. Annak szomorú ténye, hogy Nobel-díjas ragyogó elméink közt alig találhatunk életében Magyarországon elismert embert - különös tekintettel arra, hogy itthon végezhette volna munkáját -, mára azt a kényszerű következtetést vonja maga után, mely a magyar nép végtelen irigységét bizonyítja.
Éppen ezért, tán nem meglepő, hogy az elmúlt századnak és az abban elfoglalt helyünknek illőn állít emléket Alföldi Róbert megítélése itthon és külföldön. Arról, hogy itthon milyen méltatlan támadások érték és érik a mai napig is a színészt és rendezőt, kiváló képet ad az a sajtó tájékoztató, melyen Madách Az ember tragédiája újszerű színpadi adaptációjának visszhangjairól esett szó. A 2011-ben tartott sajtótájékoztató híven tükrözi a tájékozottság teljes hiányát, a tudatlanságot, és nem mellesleg az újságírás, mint hivatás felé való teljes alázat hiányát.
A főigazgató ezután visszakérdezett, hogy az újságíró melyik műre gondol és melyik előadást látta egyáltalán, amelynek alapján ez a véleménye alakult ki. Az újságírónő bevallotta, hogy nem látta a darabokat, viszont látta Madách Az ember tragédiájának római színében az "orális jelenetet". Alföldi erre úgy reagált, hogy ajánlja, olvassa el a római színt. Az újságírónő megkérdezte: "Ön ezt egy 12 évessel megnézetné?"
"Meg bizony" - hangzott Alföldi válasza, majd hozzátette: "önnek pedig kívánok ilyen orális szexet, innentől kezdve egész életében[2].
Meglehet, e sorok írójának mocskos a fantáziája, de az a körülmény, melyet maga Madách így ír le: Ádám mint Sergiolus, Lucifer mint Miló, Catulus, mind megannyi kéjenc, Éva mint Júlia, Hippia és Cluvia kéjhölgyek ledéren öltözve dőzsölnek, már a középiskolai tanulmányok idején is elragadta sokunk képzeletét így akasztva meg akár a tanóra menetét is. Ám annak a szembeszökő jelenségnek, hogy mára a Sinkovits Szilvia által említett korosztály tisztában van a szexualitás kevésbé művészi, mechanikus voltával, ellenben annak érzelmeket, felelősséget illető vonzatai terén hiányosságokkal küzd, megoldást jelenthet-e a mindenre általános konzervatív megoldást jelentő tiltás? Wilde tollára illő álszentség. S míg Alföldi a pőre való ábrázolásával eddig nem látott módon jeleníti meg a gondjaiba vett műveket, az újságírónő jobban tette volna, ha előbb megnézi a darabot és nem egy kontextusából kiragadott részletbe próbál belekötni. Történelmi kudarcaink jellemzője ez a hiba. Mindez - többek között - ahhoz is hozzájárult, hogy a Nemzeti Színház elveszítsen egy innovatív vezérigazgatót és visszakanyarodjunk egy már bizonyítottan bukott, poros, de legfőképp lejárt irányvonalhoz.
Hogy Alföldi Róbertet azóta hányszor támadták, illették nem épp korrekt kritikával, azt nem kell részletezni.
Annál zavarbaejtőbbek a külföldről érkező vélemények. A francia macaron caféblog oldalán[3] megjelent, lefordított cikk szerint a francia kultúrélet szeretettel és elismeréssel méltatja a rendezőként és színészként is jelentős életművel bíró Alföldit.
Egyúttal keresetlen egyszerűséggel világít rá a hazai tehetségek legnagyobb akadályára. Magyarországon a függetlenség el nem ismert, önállósága elismerés híján, hátszelét vesztett tulajdonság lett. Ennek esett volna áldozatául a rendező? Tekintve külföldi tevékenységét és fogadtatását, aligha.
Manapság Magyarországon a független értelmiségiként való létezés lassan egyet jelent a hazaárulással, más szemszögből, ami talán még rosszabb, az elkárhozással. A kritikai gondolkodás, a kérdezés, a figyelem a társadalom állapotára, a történelmünkkel való elkerülhetetlen szembenézés, vállalása önmagunknak mindez keresztényietlen, gyáva, perverz, dekadens, provokáló művészi és értelmiségi, sőt állampolgári viselkedésnek minősül, és ezért inkább csak eltűrhető, de nem elfogadott. (Alföldi Róbert)
Ezzel pedig a probléma 22-es csapdájaként  záródik az itthon, elfojtott tehetségük okán szenvedők köré.
Kevésbé adekvát, de hasonlóan szemléletes eset az Attraction látványszínháznak esete is, akik az itthoni tehetségkutató műsorban kiestek, később mégis ők nyerték meg Britain's Got Talent 2013-as tehetségkutató versenyét.
S végül megint csak nem marad más, csupán az a gyomorforgató kényszer, mely a maga morbid módján nevetteti a humor érzékével még bírókat, hogy a tehetség elnyomottjaiként a külföld felfigyel e komor föld sárba taposott gyémántjaira.
________________
[1] Et saggitis hungarorum libera nos Domine! És a ma­gyarok nyilaitól ments meg, Uram, minket!
[2] A HVG vonatkozó cikke:  http://hvg.hu/kultura/20110526_alfoldi_irasbeli_figyelmezetetes
[3] http://franciamacaron.cafeblog.hu/2013/12/13/alfoldi-robert-a-franciak-kedvence


Szerző:
Gawain312
Gawain312
Budapest
Férfi
1985
Követem
A wild guess
A történetmondás jövője
Öt hangon - Pentatonix
Francia csavar - Az elismert Alföldi
Akikről nem beszélünk
Árulkodó kereső
The Piano Guys - A világ 7 csodája
Nyelv és diploma
Ponci a hős
Bábel-effektus
A gyilkosság illúziója - könyvajánló
Ayreon – The Human Equation
Villámcsapás – filmajánló
Hawking – Zseni a vásznon
Különleges alkalom
Neverwinter Online
Egyenjogúság? Kérdés?
A jó kalmár a világ jótevője - Kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátó ipari Múzeumban
Idegenek a városban
Nyugtalanító kétség
A divat új Püthiája?
The Piano Guys
Hiányos adatok
A nézettségi hadjárat áldozatai
A munka hálója
Crescendo
Hogyan lettem hiánycikk?
Parti Nagy Lajos – Fülkefor és vidéke - Belvárosi Színház
Logikai bukfenc
Tanulás és öröm
A végéről kezdve – Bródy János – Az Illés szekerén
Ámítástechnika mesterfokon
A diákokat lelövik, ugye?
Célok és módszerek – Soron kívül
Célok és módszerek – Második rész
Tabuk nélkül
Collateral – A halál záloga
Duncan Shelley – Az igazság napja
Órák - filmajánló
Célok és módszerek - Gondolatok a diákok tüntetéséhez
Gondolatok az Útravalóhoz Müller Péter „Az élet művészete” című előadása alapján
Bohumil Vurm: Európa titkos története
Démoszthenész másképpen - A király beszéde
Müller Péter: Útravaló - Könyvajánló
Munka és magánélet
A legdrágább kincs
A nevem Khan - Film ajánló
Churchill nyomában - könyvajánló

« Előző cikk
Következő cikk »
Momentán Társulat – KettenMomentán Társulat – Ketten
Mi történik, ha a párkapcsolat szorítójában mérkőzik meg egymással két jó színész? Íme: ...
Momentán Társulat – Felnőtt mini. Ilyet még nem láttunkMomentán Társulat – Felnőtt mini. Ilyet még
November 11-én indította útjára a spontaneitásáról és kreativitásáról híres társulat az új, minden ízében meglepő produkcióját. ...

Legnépszerűbb cikkek »
Rémisztetették már halálra? És tízszer egymás után?
Horrorszínház BudapestRémisztetették már halálra? És tízszer egymás után?Horrorszínház
Hölgyeim és Uraim! Minden kedves vendégét túláradó borzongással várja Európa legsokkolóbb rémületgyára, a budapesti horrorszínház! ...

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése: