Ki-kicsoda

George Eastman

2010. 06. 02.
George Eastman

A Kodak gyár megalapítója, feltaláló, és nagy humanista. Kis méretű kompakt gépeivel megreformálta a fényképezést.

 

1854. július 12-én született Waterville-ben, Amerika egy csendes kisvárosában.
Mivel apja korán meghalt a nem éppen jó tanuló George-ra hárult a feladat, hogy támogassa anyját fogyatékkal született nővére ellátásában. Iskolába nem járt, magától tanult. 14 évesen egy biztosítónál talált munkát kifutófiúként, ahol heti 3 dollárt keresett. Egy év múlva másik biztosítóhoz került, ahol már 5 dollárra emelték heti bérét.
Rájött, hogy megfelelően el tudja látni családját, tovább kell képeznie magát. Munkája végeztével, esténként elkezdett könyvelést tanulni. Így került 20 évesen a Rochester Savings Bankhoz, heti 15 dolláros fizetéssel.
Először a fényképezéssel 24 éves korában találkozott, amikor vakációra készült: egy barátja javasolta hogyan örökíthetné meg útját. George be is szerzett minden felszerelést, amit akkoriban kapni lehetett. A nyaralás végül elmaradt, viszont a fényképezés iránti szenvedélye csak most kezdett kibontakozni. Főleg az foglalkoztatta, hogyan tudná leegyszerűsíteni és kompaktabbá tenni a technikát.
Az édesanyja konyhájában folytatta kísérleteit gyakran éjszakába nyúlóan, úgy, hogy a konyhakövön aludt el. Ám erőfeszítéseit siker koronázta és rábukkant a megoldásra: a hordozónak használt nehéz és sérülékeny üveglapok helyett egy új, zselés alapú anyagot talált fel, az úgynevezett szárazlapot. Az érzékeny és igen könnyen előállítható lemezek akár hússzor kevesebb megvilágítási időt igényeltek. Rájött, hogy felgyorsíthatja a képkészítés folyamatát, ha az anyagot filmtekercsre viszi fel. 1880-ban szabadalmaztatta találmányát és úgy döntött saját vállalkozást indít, otthagyja banki állását. A vállalkozásnak nevet is kellett adni, így született meg a Kodak. A közhiedelemmel ellentétben nem hangutánzó szó, ami az exponálásra utal, hanem George tulajdonított jelentőséget a K betűnek, és olyan szót akart megalkotni, amely K-val kezdődik és végződik.
1884-85-ben fejlesztette ki társával, W.H Walkerrel egy szabványméretű tárat síkfilmmel működő készülékekhez. A tárban emulzióval borított 24 kockás tekercset helyeztek el és a fényképezést elérhetővé téve a nagyközönség számára is, forradalmasították azt. Innentől kezdve a fő célkitűzés a gépek méretének csökkentése lett. Nemsokára már apró és könnyű kézi kamerákat tudtak előállítani. Egy Kodak gépet már 25 dollárért lehetett kapni és bárki könnyen meg tudta tanulni a használatát. De ha látni is akarta a képeket a gépet be kellett küldenie a cég központjába, ahol további 10 dollárért hívták elő, és töltötték fel új tekerccsel. Az amatőr fényképészek száma rohamosan nőtt.
George-nak a reklámokhoz is jó érzéke volt: ő volt az első, aki teljes állásban foglalkoztatott hirdetési szakembereket. Így születhetett meg az 1888-as híres szlogen: „Csak nyomja le a gombot, mi elvégezzük a többit”. Értékesítési mutatójuk töretlenül ívelt fel, a XIX. század végére Európát is meghódították. 1896-ban elkészült a százezredik Kodak gép és havonta több mint 650 kilométernyi filmet gyártottak.
George az 1910-es évekre szegény kifutófiúból Amerika egyik legtehetősebb üzletemberévé küzdötte fel magát. Vagyona nagy részét fordította jótékony célokra, élete során 100 millió dollárt, korának legnagyobb humanistája volt. A Massachusetts Institute of Technology Egyetemet névtelen adományokkal (illetve Mr. Smith álnéven) több mint 20 millió dollárral támogatta. Később innen került ki több munkatársa. Adakozása mellett ismert volt nagy műgyűjtő szenvedélyéről is. 1918-ban zeneiskolát alapított a Rochester Egyetemen.
1925-ben vonult vissza a vállalatvezetéstől, azután csak az igazgatótanács elnökeként tevékenykedett. Súlyos betegség támadta meg az idegrendszerét és felvetődött, hogy teljesen mozgásképtelenné válhat. Édesanyja is ebben a betegségben szenvedett utolsó 2 évében, és George nem tudta elviselni a gondolatot, hogy ő is keresztülmenjen ezen. Így 77 éves korában, 1932-ben véget vetett életének. Búcsúlevelében mindössze ennyit írt: „Barátaimnak. Elvégeztem munkámat, miért várjak?”
Mivel soha nem nősült meg és gyermekei sem voltak, teljes vagyonát a Rochester Egyetemre hagyta. New York-i háza 1949-től múzeumként szolgál, ami a fényképezés és filmezés történetét mutatja be.
Forrás: wikipedia

 


« Előző cikk
Következő cikk »
Henri Cartier-BressonHenri Cartier-Bresson
1908. augusztus 22.-én született a franciaországi Chantelaupban. Világhírű fényképész, a Magnum fotóügynökség egyik alapítója. ...