Ki-kicsoda

Hunter S. Thompson

2010. 06. 02.
Hunter S. Thompson

Amerikai újságíró, író, politikus, a Gonzó-újságírás megteremtője. Élete és művei számos filmet inspiráltak, amik szintén nagy sikereket értek el.

 

1937. július 18, Louisville – 2005. február 20, Woody Creek, Colorado
Egy indián rezervátum szomszédságában nőtt fel, fent a Louisvillei hegyekben. Mindössze 14 éves volt, amikor elvesztette édesapját, Jack Thompson, innentől kezdve egyedül nevelte anyja őt és két testvérét. Jack halála után Hunter anyja, Virginia elkezdett keményen inni.
Fiatal korában már nagyon érdeklődött a sportok és az atlétika iránt, csatlakozott is egy atlétikai klubhoz Louisvilleben, ahol tehetségével kitűnt a baseballban. De középiskolás évei alatt nem lépett be egyik csapatba sem, mert folyamatosan botrányokba keveredett.
1952-ben felvételt nyert az Aethenaum irodalmi egyesületbe, amit még a Male High középiskolában alapítottak 1862-ben. Tagjai felsőbb osztálybeli fiatalok voltak, például a Rolling Stone első publicistája, Porter Bibb. Azonban már 1955-ben kirakták Hunter az egyesületből, mert egy rablási ügybe keveredett, ő vezette az autót, amivel a rabló elmenekült a helyszínről. Tettéért 60 nap börtönbüntetésre ítélték.
Elvégezte az alapozó tréninget a légierőnél San Antonioban. Jelentkezett pilótának, de kérelmét elutasították. Ezután a hadsereg hírközlési részlegébe került, majd a bázis helyi lapjának, a The Command Couriernek lett a sportrovat felelőse.
Thompson elhagyta a légierőt 1958-ban, mint tizedes. Parancsnoka véleménye szerint önfejű és lázadó volt, és ebbe belesodorta a társait is. A légierő után egy a Jersey Shorenál volt szerkesztő, mielőtt New Yorkba utazott. Ebben az időszakban teljesen elmerült a Beat kultúrában, magával sodorta az új hullám. A Timenak dolgozott, mint másoló fiú 51 dolláros heti bérért. 1959-ben kirúgták engedetlensége miatt. Még ebben az évben riporteri állást talált Middletownban. Innen is kirúgták miután tönkretett egy irodai automatát, és összeveszett egy helyi étterem tulajdonosával, aki történetesen a lap egyik hirdetője volt.
1960-ban San Juanba költözött, ahol egy sportmagazinnál szerzett állást. A lap megszűnése után szabadúszóvá vált, néhány karib-térségi lapnak írt. Miután visszatért az Államokba biztonsági őr és gondnok lett. Ezen időszak alatt két novellát is írt, a Medúzaherceget és a Rum-naplót, de nem voltak rá vevők a kiadók. A rum naplóban Thompson fikcionalizálva írja le Puerto Ricoi élményeit, ami csak 1998-ban jelent meg.
1963-ban nősült, egy évvel később született meg fia, Juan. Ekkor látogatott el Idahoba, hogy nyomozzon Ernest Hemingway öngyilkosságának körülményeiről.
1965-ben csatlakozik a Hell’s Angel nevű motoros bandához, egy évig követi nyomon mindennapjaikat. Kapcsolatuk megromlott miután meggyanúsították, hogy csak azért van velük, mert pénzt akar csinálni a történetből. A bevétel egy részét követelték tőle, majd jól helyben hagyták. Pokoli Angyalai című könyve 1966-ban jelent meg, és nagy sikert aratott.
Elhatározta, hogy egy új könyvet ír az amerikai álom haláláról, és ezért kiadójától 6000 dollárt kért hogy részt vehessen az elnöki kampánykörúton. Így lett szemtanúja a 68’as chicagoi eseményeknek, amikor a tüntetők és a rendőrök összecsaptak, ami nagy hatással volt rá. A tervezett könyv végül soha nem készült el, de kiadója nem maradt elégedetlen mert megírta a Félelem és reszketés Las Vegasban bestsellerét.
1970-ben indult Aspenben hogy megválasszák seriffnek. Programjának része volt a drog szabadabb használatának bevezetése, kizárólag magáncélokra, az utak felszámolása, helyette fűvel borított járdákat szeretett volna mindenhova, a magas épületek betiltását amik megakadályozzák a kilátást a környék gyönyörű hegyeire, és Aspen átnevezése Kövér Városra (Fat City) hogy a befektetők elkerüljék. 44%-ot sikerült végül gyűjtenie, amivel majdnem megnyerte a választást.
A gonzo újságírás Thompson saját találmánya, melyet főleg az egyes szám első személbyen írt szubjektív véleményalkotás jellemez. Sokkal fontosabbnak tartja a személyes benyomásokat az eseményről, mint magát az eseményt. Hitvallása szerint mindent úgy kell leírni ahogy jön, utólagos változtatások nélkül.
1983-ban egy rövid ideig még a Playboyban is publikált, majd kritikus lett a San Francisco Examinernél.
1996-ban Lousville díszpolgárává avatta és egy katonai ezredet is elneveztek róla.
2005 február 20.án vetett véget életének, előtte az írógépe volt, rajta a dátum és egy szó: counselor (tanácsadó). Búcsúlevelében a következőket írta, amit a Rolling Stone magazin le is közölt nem sokkal halála után: „Nincs több játék, nincs több bomba, nincs több séta. Nincs több móka. Nincs több úszás. 67. Ez 17-el több mint 50. Ez 17-el több mint amennyit valaha is akartam. Fáradtság. Mindig zsörtölődök. Ez nem vicces… senkinek. 67. Lassan kapzsi leszel. Játszd meg a korod. Nyugi- nem fog fájni.
2005ös temetési szertartásán a saját maga által tervezett 47m magas toronyból lőtték ki hamvait, miközben tűzijáték volt és Bob Dylan Mr Tamburine man című számát játszották. temetésén jelen volt John Kerry szenátor, Jack Nicholson, Bill Murray, Benicio Del Toro, Sean Penn és Josh Hartnett is.
forrás:wikipedia

 


« Előző cikk
Következő cikk »
Joseph PulitzerJoseph Pulitzer
Magyar származású újságíró, főszerkesztő, lapkiadó, rendkívüli sikereket ért el Amerikában. Nevéhez fűződik a sárga újságírás ...
Kemény ZsigmondKemény Zsigmond
Alvinc, 1814. június 12. – Pusztakamarás, 1875. december 22.Író, publicista, politikus. ...