Könyv

Jön a Gyémántfiú 2. !

2012. 06. 02. • Szerző: Ani8825
Jön a Gyémántfiú 2. !

Szurovecz Kitti írónővel beszélgettünk hamarosan megjelenő Borostyánkönny című regényéről.

 

Nem egészen két hét múlva jelenik meg a legújabb regényed. Milyen érzések kavarognak benned a hamarosan napvilágot látó negyedik gyermekeddel kapcsolatban?
Már nagyon várom az érkezését, és izgulok, hogyan fogadják majd az új történetemet az olvasók. Ilyenkor már visszafelé számolom a napokat, szeretném már a kezemben tartani. A Kiadótól most tudtam meg, hogy a borostyánlevél és a piros szalag is dombornyomott, lakkozott lesz a borítón, és már nagyon kíváncsi vagyok, hogy néz majd ki. Kovács Reni borítóterveit egyszerűen imádom.
 
A regény a Borostyánkönny alcímet kapta. Kire vagy mire utal a címben megjelölt kifejezés?
Nicholas Richards szeme olyan színű, mint a borostyánkő, a barna egy különlegesen világos, ragyogó árnyalata. Ezeket a szemeket örökölte tőle a kislánya, Nikki is. Hogy hogyan kapcsolódik mindehhez a könnycsepp, az a történetből kiderül. Igaz, ebben korántsem sírnak annyit a szereplők, mint a Gyémántfiúban. Egy feszesebb, pörgős, romantikus krimi az, amit ezúttal írtam.
 
A hamarosan megjelenő regényed a Gyémántfiú trilógia második kötete. Okozott valamilyen nehézséget a történet folytatása?
A Gyémántfiú eredetileg önálló regénynek készült, nem terveztem folytatást neki. Az olvasóim biztatásának hála, belekezdtem a Borostyánkönnybe, és amikor már benne voltam, semmilyen nehézséget nem okozott a megírása, nagyon élveztem. Szeretem az új karaktereket. Eric, Carlos, Tara és Horace új színt visznek a sztoriba, emellett Nick nővére, aki tudomásom szerint sokak kedvence, szintén jóval jelentősebb szerepet kap, mint az első részben. Melanienak saját történetszála van.
 
Nagyobb szerepet kapott a könyvben Nick nővére Melanie. Mesélj egy kicsit a karakterről! Miért őt emelted ki a mellékszereplők közül?
Látod, egy rugóra jár az agyunk! (mosolyog)  Melanie egy igen céltudatos, ambiciózus, ugyanakkor néha kislányosan hebehurgya, hirtelen személyiség, és hajlamos bajba sodorni magát, mert sokszor hamarabb beszél, mint gondolkodna. A szelíd, mindig visszafogott Heily után jó volt egy ilyen dacos, kemény csajról írni.
 
A Borostyánkönnyben új szereplőket ismerhetünk meg. Ezen kívül milyen újdonságok lesznek még a történetben?
Szívből remélem, hogy maga a történet is újdonságot jelent majd. Igyekeztem tartózkodni a kliséktől és olyan regényt írni, ami a krimik és a romantikus könyvek kedvelőit is egyaránt lázba hozza. A pasik kedvéért egy kis üzletet is szőttem a szálak közé némi összeesküvés elmélettel fűszerezve, majd meglocsolva a „pénz szaga” elnevezésű limitált szériájú kölnivel. (mosolyog)
 
Megírtad a Gyémántfiú második részét. Vannak már tervek a folytatáshoz?
A harmadik résznek Smaragdfény lesz a címe, és úgy tervezem, ősszel állok neki. Most az a legfontosabb feladatom, hogy a Fényemberek trilógia második részét, az A Fény árnyékát augusztus közepére befejezzem, mert szeretnék még az idén megjelentetni.
 
Milyen tanácsot adnál azoknak, akik hozzád hasonlóan az írói pályára szeretnének lépni?
Nagyon nehéz kérdés, rengeteg embernek megválaszoltam már, de biztos tippet adni nyilván nem lehet. Aki író akar lenni, annak nem könnyű az útja ma Magyarországon, akkor sem, ha tehetséges. Minden jelöltet arra biztatok, hogy emellett a gyönyörű hobbi mellett keressen egy polgári pályát is, hacsak nem akar éhen halni. S persze, írjon sokat, közölje az írásait a neten, a közösségi oldalakon át tegyen szert egy kis közösségre, ami visszajelzést ad a munkájáról! Ne sértődjön meg a negatív kritikán, gondolkodjon el rajta, és győződjön meg róla, hogy aki írta, abból vajon segítő szándék vagy rosszindulat beszélt. Utóbbival nem érdemes foglalkozni. Előbbit meg kell szívlelni és megsértődni sosem szabad, hiszen a regény, mint olyan, egy igen szubjektív műfaj. Van, akinek az én könyveimtől is feláll a szőr a hátán, neki azt ajánlom, olvasson mást! Van elég könyv a könyvesboltokban. Aki pedig az én regényeimet választja, annak valószínűleg hasonló a gondolat és érzelemvilága, mint az enyém – talán nem véletlen, hogy az olvasóim között sok barátra leltem. Összegezve: aki író akar lenni, annak nagyon hinnie kell önmagában, és nem feladni a toronyba vezető első, vagy második lépcsőfokon, akkor sem, ha út közben bizony sokan felborogatják az embert.
 
Köszönöm az interjút!

 


Szerző:
Ani8825
Ani8825
Paks

1988
Követem
Szerelem: mennyi öröm és mennyi kín... Duncan Shelley, Kate Brooks: Amer első halála - Könyvajánló
Duncan Shelley: Amer tánca - Könyvajánló
Duncan Shelley: Amer hite - Könyvajánló
A Fényemberek visszatértek
Tinédzser szörnyeteg
Terror az iskolában
Másság
Jön a Gyémántfiú 2. !
Forma 1 - Monacói Nagydíj A biztonsági verseny
Formula 1 Spanyol Nagydíj : Az első venezuelai győztes
Formula 1 - Bahreini Nagydíj Vettel visszatért az élre, bravúrosan vezettek a Lotusok
Formula 1 - Kínai Nagydíj Nico Rosberg elsöprő rajt-cél győzelmet aratott
Interjú a vámpírral (Film kritika)
Darwin-díj: A különösen ügyetlen halál tudománya
Formula 1 - Az Ausztrál Nagydíj egy rajongó szemével
Burokban élünk?
A nevetés
2012 - Apokalipszis; Pusztulás vagy teljes átalakulás?

« Előző cikk
Következő cikk »
Szeretettel, Évi!
Zirc, hogy nem lesz smár! És tök úgy lett! Dobtam egy kontaktot a cigarretája végére. Előzőleg a kanapéra akartam invitálni, ...
Ally Condie: Matched – Egymáshoz rendelve Ally Condie: Matched – Egymáshoz rendelve
Az ifjúsági irodalmat napjainkban sokféle jelzővel lehet illetni, a változatos nem tartozik ezek közé. A szerzők nagy általánosságban ...

Legnépszerűbb cikkek »
Csók - egyperces novellaCsók - egyperces novella
Egymás szemébe néztek. Lezuhantak az esőcseppek, olyan lassan, mintha lassítva lenne az egész élet. És lassítva is volt ...

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése: