Film

Jurassic Park 3D – Régi dinók újult erővel

2013. 05. 02. • Szerző: AnnaM
Jurassic Park 3D – Régi dinók újult erővel

Mindig nehéz egy rég(ebb)i, sokat és sokak által látott, sikeres filmről ítéletet mondani, s a legtöbbször nem is érdemes. Egyrészt, mert számos más ember megtette előttünk, és amolyan lerágott csont jellege van az efféle vizsgálódásoknak, másfelől sikereinek fényében sokan nem merik kiteríteni a kártyájukat.

 

Ily módon a legtöbb hasonló film a filmbarátok körében, és az oktatás közegében gyakran vagy példaként merül fel, vagy hajlamosak vagyunk inkább arról beszélni, hogy tetszett-e a film, vagy sem, a műfajra, vagy a témára fókuszálva. Különösen igaz ez, az olyan filmekre, melyek cseppet sem hétköznapi témákat, és a mi lenne ha… típusú hipotetikus kérdéseket boncolgatják.
Az idei év 3D-s filmtermésének kétségkívül egyik legjobbja a 20. évfordulóját ünneplő Jurassic Park felturbózott változata. Az „eredeti” 1993-ban megjelent film nagy sikert aratott a nézők körében, és bőven megérte, sőt mit több, kamatostul visszahozta a dollármilliókat, amiket a készítése során Spielbergék beleöltek. A lelkes filmnézők, de még a kevésbé szakavatottak is, rögtön felismerik a Jurassic Park „nyitányát” – mialatt a helikopter megközelíti a szigetet, és először pillantjuk meg az „óriásokat” –, sokunkat repíti vissza a gyerekkorunkba. A ’80-as évek vége, ’90-es évek szülöttei főképp a régi képcsöves, doboz tévén léphettek be először a csodálatos, dinoszauruszokkal teli világba (számukra most izgalmas lehetőségeket nyit meg a mozivászon). Természetesen a film nem csak a filmzene, vagy a téma miatt lett népszerű, de az akkor újítónak számító effektekkel és látványvilággal, ami a robotikus figurák, és a digitális technika ötvözete volt, s amelyért több Oscart is bezsebelt.
 
Az annak idején tökéletesen kivitelezett, gondos munkának köszönhetően, az eltelt húsz év, és az újabbnál-újabb filmes trükkök ellenére a Jurassic Park nem látszik elavultnak a vásznon, bátran állíthatjuk, hogy a 3D hatás kárpótolja azokat is, akik az anyatejjel szívták magukba az utóbbi idők „agyon effektezett” filmjeit. A Jurassic Park tehát – lényeivel ellentétben nem tekinthető őskori leletnek –, minden apró részletében megelevenedik a vásznon.
A történetet a legtöbben valószínűleg ismerik, ezen természetesen a „frissítés” sem változtatott. A sztori még mindig sokkal több mint fogyasztható, a szereplők pedig, bár nincs belőlük sok, hitelesek. Mint oly sok minden, ez a mese is egy álommal kezdődik, pontosabban azzal, hogy John Hammond (Richard Attenborough) mert nagyot álmodni, mint utóbb kiderült túl nagyot is, mely elsőre szinte mindenkit – magát a nézőt is – magával ragad. Az ő álmában az idő kerekének visszaforgatása, és a dinoszauruszok életre keltése a tájékoztatás és szórakoztatás kettősét szolgálta volna, de a sérülékeny gépezetbe hiba csúszott, mielőtt még az működésbe léphetett volna. Azzal pedig mindenki tisztában van, hogy nem túl jó felkészületlenül, egy tucat erősebb, nagyobb, gyorsabb, és főképp túlerőben lévő húsevővel összezárva tartózkodni egy szigeten. Az álomból rémálom lesz, s a vendégek végül nem örömükben futják körbe a parkot, hanem egyenesen a túlélésért, ahogy az már csak a természetben lenni szokott.
Ami a változásokat, változtatásokat illeti, az a kép és hang által nyújtott teljesebb élmény. A jól ismert film, és cselekmény most a korábbiakban tapasztaltakkal ellentétben még inkább beszippant minket. Annak dacára, hogy a kifelé, vagy még inkább felénk mozgó figurák, képek látványához kezdünk hozzászokni – talán az évek alatt hozzá is szoktunk –, az mégis sokkal izgalmasabbá, sokkal valóságosabbá teszi a filmet. A film (egyik) csúcspontja az első szemtől-szembe találkozó a „ragadozóval” a viharos éjszakában, a régi emlékekkel, és a még az emlékeinkben élőnél is hátborzongatóbb T-Rex üvöltéssel, az újrakevert hangnak hála.
Elmondható, hogy a Jurassic Park mindenki szívének másért kedves, de még „utálói” sem hagyhatják figyelmen kívül a tényt, hogy sikere törhetetlen, a nézőszámok, és bevételek tanúsága szerint múlhatatlan érdeklődésre tart számot. Minden bizonnyal a 3D-s tatarozás csak erősíti ezt.
 
Kép: http://www.cinemablend.com

 

Ha imádod a filmeket, és elsőként szeretnél további filmajánlóinkról értesülni, lájkold Facebook oldalunkat:
https://www.facebook.com/JournalityFilmmania
Figyelem!
A Facebook újabb szigorítása szerint a klubok, oldalak által felrakott posztok véletlenszerűen, az oldalt kedvelők egy részéhez jutnak csak el. Ha továbbra is látni szeretnétek bejegyzéseinket, akkor az oldalunkon a tetszik (Like) gomb mellett található kis fogaskerékre kell kattintani, majd a “Hozzáadás egy érdeklődési kör listákhoz” (Add to interest list) sorra. Itt létrehozhattok egy listát és megadhatjátok azt is, hogy a hírfolyamban megjelenjünk. Ez minden oldalra, klubra érvényes, amit követtek, ezért érdemes egy kis időt szánni rá, és a kedvenc oldalaitokon ezt a pár kattintást megtenni. Köszönjük!

Szerző:
AnnaM
Budapest

1986
Követem

« Előző cikk
Következő cikk »
Farkas a vízen - A vitorlázó - FilmajánlóFarkas a vízen - A vitorlázó - Filmajánló
A vitorlázás több mint sport. Leginkább egy életforma, mégpedig azok számára, akik versenyszerűen foglalkoznak ezzel az ...
I was so excited, Señor Almodovar - Szeretők, utazókI was so excited, Señor Almodovar - Szeretők,
A Szeretők, utazók a mester tizenkilencedik nagy játékfilmje. Aki ismeri az életművet, tudja, Almodovar képes könnyed mediterrán ...

Legnépszerűbb cikkek »
Vámpíros film – Alkonyat fanoknak kötelezőVámpíros film – Alkonyat fanoknak kötelező
Mi is lehetne hálásabb feladat annál, mint amikor egy kasszasiker filmből paródiát készíthet valaki. Az Alkonyat filmek ...

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése: