Ki-kicsoda

Kemény Zsigmond

2010. 06. 02.
Kemény Zsigmond

Alvinc, 1814. június 12. – Pusztakamarás, 1875. december 22. Író, publicista, politikus.

 

Ősi erdélyi arisztokrata családból való. 1830-tól tanul a nagyenyedi kollégiumban bölcsészetet és jogot. 1834-ben ott volt az országgyűlésen, ahol összebarátkozott Wesselényi Miklóssal.
1837-ben közölte le első cikkeit a Nemzeti Társalkodó. 1840-ben átköltözik Kolozsvárra, nem sokkal ezután 2 barátjával, Kovács Lajossal és Szentiváni Mihállyal elkezdték szerkeszteni az Erdélyi Híradót. Itt fejti ki filozófiai-történeti megalapozottságú átfogó reformprogramját. Az újság lapjain megtárgyalták a forrongó korszak összes problémáit, és gyakran szembekerültek a kormánypárttal. Nevéhez fűződik az erdélyi hírlapok reformja, a vezércikk meghonosítása. Másfél év alatt százötvenhat számban hatvannégy vezércikke jelenik meg, s a Híradó népszerűségét az ezer előfizető jelzi. Szilágyi Ferenc lapjával, a Mult és Jelennel, egy uralkodó ház-párti újsággal álltak „harcban”. Kemény párbajjal fenyegette Szilágyit, és egyszer Szentiváni és Kovács be is törtek hozzá ahol bántalmazták. De őt se kellett félteni, ahol tudott ártott ellenfeleinek, többször is feljelentette Keményéket.
A cenzúra és a kormányszék zaklatásai miatt Kemény és Kovács megválik a Híradótól. (Szentiváni fiatalon elhunyt).
Kezdetben Széchenyi híve, majd az Eötvös féle centralisták pártjára áll.
1847-ben Pestre költözött és a Pesti Hírlap munkatársa lett. A szabadságharc alatt képviselő, majd belügyminisztériumi tanácsos. Május 16-tól a Pest Hírlap egyik szerkesztője lesz. Kemény belépésekor, az új szerkesztőség külön programnyilatkozatban foglalt állást a Batthyány-kormány mellett: „Ha e ministerium nem erősödhet meg, ha akadályokat hárítanak útjába, s nem segíti a többség, mi más lesz az eredmény, mint le nem higgadt forrongás, ingatag viszonyok. Ily értelemben a Pesti Hírlap a kormány lapja lesz, de csak ily értelemben.” A nyár végéig 18 saját neve alatt közzétett, politikai vezércikkével találkozunk, bár írt olykor név nélkül is. Az országgyűlés 1848. október 24-én éppen Kemény Zsigmondra bízta a nemzethez intézendő kiáltvány megfogalmazását,
amely a Pesti Hírlap október 31-i számában is megjelent.
A világosi fegyverletétel után még egy ideig bujdosott, amíg Pesten internálták. Ekkor írta híres röpiratát a Forradalom után-t. Ebben élesen elutasította a forradalmat, és meg akarta győzni a nemzetet hogy alkalmazkodjanak az új körülményekhez.
Ezen meggyőződés nyomán alakították ki később Deák Ferenccel a passzív ellenállás formáit.
1855-ben átveszi a Pesti Napló szerkesztését. A lapban tökéletesen megvalósította  a passzív ellenállás politikáját. Olyannyira hogy 1862 elején a Pesti Napló vezércikkeit még a bécsi lapoktól vette át. Ahogyan kemény fogalmazott: „A szenvedőleges magatartás szónoki erővel bír, mert mély érzés és önérzet jele”. Az itt megjelent cikkért senkit sem ítéltek el, s pusztán két száma elkobzásáról tudunk. Bár a lap Deák személye köré tömörült, Deák 1862-ben egyetlen hírt fogalmazott meg névtelenül a Pesti Naplónak. 1865-re már 6000 előfizetője volt.
Kemény az 1860as években volt közéleti népszerűsége csúcsán. Ugyanakkor a szerkesztés, az éjszakába nyúló munka, a politikai izgalmak lassan felőrölték az idegeit. Elhatalmasodott rajta a depresszió, sokan találtak szórakozottnak. Sokat utazott, hogy kipihenje magát, célpontjai főleg Franciaországban és Svájcban voltak, nagy álma volt, hogy itt éljen földművesként.
1865-ben már legfeljebb csak Bécsig ment el. Ebben az évben még 58 cikket ír, egy év múlva már csak 34et.
Betegsége elhatalmasodik rajta, elméje elborul. Visszatért Erdélybe, testvére birtokára, ahol 1875-ben halt meg.
forrás:wikipedia

 


« Előző cikk
Következő cikk »
Hunter S. ThompsonHunter S. Thompson
Amerikai újságíró, író, politikus, a Gonzó-újságírás megteremtője. Élete és művei számos filmet inspiráltak, amik szintén ...
Knézy Jenő
Született 1944. augusztus 19.-én, Nagyváradon. Sportújságíró és sportriporter, szállóigévé vált mondata a "Jó estét, jó ...