Ki-kicsoda

Kossuth Lajos

2010. 06. 02.
Kossuth Lajos

Az Országgyűlési tudósítások főszerkesztője, a vezércikk műfajának feltalálója, a magyar újságírás kiemelkedő alakja és államférfi.

 

Született Monokon 1802. szeptember 19.-én.
Elemi iskoláit Sátoraljaújhelyen végezte. Ezután Eperjesen, később Sárospatakon tanult. 1821-1823-ig Pesten joggyakornokoskodott. Ügyvédi oklevelét ezután szerezte meg.
Miután visszatért Zemplén megyébe karrierje gyorsan ívelt felfele. Először az evangélikus egyházközség ügyvédje, majd táblabíró, utána Zemplén megye ügyésze lett.
1832-ben kerül a Pozsonyi országgyűlésre, a távollevő főrendek képviseletében. Wesselényi Miklós javaslatára Kossuthot bízzák meg, hogy beszámoljon az eseményekről. A kormány a tudósítások terjesztéshez semmilyen nyomtatott formátumot nem tűrt meg, a hírlapok az üléseken lezajló vitákról nem tudósíthattak. Ezért terjesztette Kossuth az Országgyűlési Tudósításokat kéziratos formában. Pár számot nyomtak kősajtóval, de a gépet hamarosan lefoglalták. A levelek kézről kézre jártak, vagy felolvasták őket, hetente kétszer jelentek meg. Nem szó szerint közölte a tárgyalásokon elhangzottakat, igazi publicisztikai alkotások voltak, főleg az ellenzékiek felszólalásait hangsúlyozta, kommentárokat és véleménynyilvánításokat is közölt. Az Országgyűlési Tudósítások az első politikai hírlap Magyarországon, ez kötötte össze Kossuthot az ellenzék vezéralakjaival. 1836-ig jelent meg, az országgyűlés berekesztéséig. 344 számot élt meg, és a kezdeti 30 előfizető száma 120-ra emelkedett. A Tudósítások az ellenzék szócsöve lett.
Ezután is folytatta a megkezdett munkát, innentől kezdve a megyegyűlésekről, Törvényhatósági Tudósítások címmel. A helytartótanács mindent megtesz, hogy elhallgattassa Kossuthot. A félévi előfizetés díja 25 forint volt, és ezért hetente 2 alkalommal tájékoztatott a megyegyűlésről. A lap alcíme Kossuth Lajos magánlevelezése volt, mégis hírlap jellegűnek minősítették, hiszen előzetes hirdetés után, megszabott díjért, rendszeres időközökben továbbították az előfizetőkhöz. Utasítják, hogy hagyja abba levelei küldését, de nem enged a követelésnek. Ez után a Postát kötelezik rá, hogy ne kézbesítse a leveleket, de magánszemélyek vállalják a feladatot, amivel csak még népszerűbb lett.
1837-ben hűtlenségi perbe fogták, márciusban letartóztatták, és 4 év börtönre ítélték, amit a budai várban töltött. Kossuth ezt az időt nyelvtanulással és olvasással töltötte.
Szabadulása után, Landerer Lajos kérésére elvállalja a Pesti Hírlap szerkesztését. Landerer pesti nyomdatulajdonos volt, jó kapcsolatban állt az osztrák udvarral, tagja volt a titkosrendőrségnek. Arra számítottak, hogy a frissen szabadult Kossuthot így tudják legjobban ellenőrzés alatt tartani. Kossuth szerkesztősége alatt a kezdeti 60 előfizető száma 5100-ra emelkedett. Ő honosította meg a lapban a vezércikket, megteremtette a magyar politikai újságírást. A szigorú cenzúra ellenére minden időszerű kérdéssel foglalkozott, és rendkívüli népszerűségre tett szert. A jelen bírálatát a jövő felvázolásával kötötte össze, programmá szervezve a reformgondolatokat. Az udvar rájött, hogy tanácsosabb eltávolítani Kossuthot a laptól, így Landerer egy színlelt anyagi konfliktussal kiprovokálta távozását.
Innentől kezdve a kezdeményezésére indult Védegylet folyóiratába, a Hetilapba írt cikkeket. Gyakran írt ide Ramway álnéven, ami a nevének könnyen felismerhető angol tükörfordítása. Jelenleg 36 cikkről bizonyos, hogy ő írta. A cenzúra írásait rendszeresen megnyirbálta vagy visszadobta.
A szabadságharc leverése után emigrációba kényszerült, Törökországban, Amerikában, Angliában és Itáliában élt. Külföldről továbbra is támogatta a magyar ellenállást, különösen aktív volt a krími háború idején, de a várt angol-francia segítségre nem számíthatott. Aggodalommal figyelte a kiegyezés előzményeit, akkor írta híres Kasszandra levelét melyben figyelmeztette Deákot, hogy nem szabad egy bukásra ítélt birodalomhoz kötni Magyarország sorsát.
1894 márciusában influenza döntötte le a lábáról, és ez végzetesnek bizonyult. Temetésén tízezrek vettek részt, a Nemzeti Múzeumnál felállított ravatalnál Jókai mondott beszédet.
forrás:wikipedia

 


« Előző cikk
Következő cikk »
Knézy Jenő
Született 1944. augusztus 19.-én, Nagyváradon. Sportújságíró és sportriporter, szállóigévé vált mondata a "Jó estét, jó ...
Margaret FullerMargaret Fuller
Született Sarah Margaret Fuller Ossoli 1810 május 23.-án. Újságíró, kritikus, és a nők egyenjogúságáért küzdő aktivista. ...