A filmet tíz kategóriában jelölték Oscar-díjra, ezzel idén a második legtöbb jelölést zsebelte be, de egyet sem tudott díjra váltani. Úgy látszik, idén Amerikai úgy döntött felvállalja a múltat, és a nagyközönség elé tár minden olyan eseményt, amit eddig gondosan igyekezett a szőnyeg alá söpörni. Erre példa az Amerikai botrány illetve a 12 év rabszolgaság című szintén Oscar-díjra jelölt film is.
Irving Rosenfeld egy igazi szélhámos, aki hitelt ígér az embereknek, de persze miután bezsebelte a kezelési költséget, semmit nem ad cserébe. Társával, Sydneyvel közösen verik át a kispályás embereket, egészen addig, míg le nem buknak az FBI előtt. Richie Dimaso ügynök a segítségüket kéri, hogy nagyobb halakat buktassanak le, cserébe elengedi a büntetésüket.
A film
ott kapcsolódik a valósághoz, hogy a 70-es években az FBI elég gyengén muzsikált az ügyek leleplezésében, mígnem 78-ban Melvin Weinberg (a filmben ő Irving) kezdte el nekik a nagy halakat szállítani.
Irving és bandája elkezdenek felépíteni egy szép kitervelt csalássorozatot, melynek a végén több korrupt politikus is a horguk végére akad. Kitaláltak egy sejket, akit érdekel Atlantic City kaszinóinak újjáépítése, ezért bárkit, bármikor, bármennyivel hajlandó lefizetni. Miután belógatták a csalit a hatalmas „cápákkal teli” tóba, kezdődhetett a hajtóvadászat.
In real: Karim Abdul Rahman sejk, az ügymenet meggyorsítása érdekében táskaszámra hordta a töménytelen mennyiségű kenőpénzt, és mindenkit, akit csak kellett lefizetett, és erről videó felvétel is készült.
Ezt a film remekül átvette, egy hotelszobában bonyolítottak le minden üzletet, amit egy váza virág mögé rejtett kamerával rögzítettek. Ötletes megoldás, hogy minden tranzakció előtt bemondja a rendőr, hogy kinek a számára és mennyi pénzt tettek bele az aktatáskákba, így az is bizonyítható, ki mennyi pénzt fogadott el.
Ennek a felvételnek a segítségével sikerült több magas pozíciójú embert rács mögé juttatni, köztük egy szenátort, hat képviselőt, New Jersey állam polgármesterét (Camdent). A film végén a szélhámos Irving és Sydney megússza a börtönt, és DiMaso ügynök sem kapja meg a várva várt elismerést.
Az amerikai történelemben ez ABSCAM néven vállt emlékezetessé, vagyis az arab átverés néven. 1980-ban az NBC foglalkozott az esettel, és számolt be annak sikerességéről. Az Amerikai botrány ennek csupán egy felpuhított változata. Irving megússza a csalásokat, míg a valóságban az ügyészség közel sem volt annyira boldog attól, hogy egy csaló segítségével buktatták le a korrupt politikusokat, mint gondolnánk. Melvin Weinberg (Irving) „segítségét”, három év börtönnel és 150 ezer dollár pénzbírsággal honorálták.
Ez a film az amerikai történelem egy vékony szeletét dolgozza fel, árnyaltan, lazábban, talán egy kicsit könyebben megérthetően. Előszőr nem biztos, hogy minden részlet érthető, többszöri megnézést igényel. Egy tizes skálán kellemes négyes, de csak a történelmi vonatkozása miatt.
