Jog, Etika

MURE Etikai Kódex

2010. 05. 30.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének etikai kódexe a tagjai számára kötelező magatartási szabályok foglalata, összhangban a nemzetközi újságírói érdekvédelmi szervezetek, valamint a társszervezetek vonatkozó normáival. Célja a tisztességes újságírói magatartásnak az érvényesítése a szabadságjogok, a demokratikus közélet, a jogállam keretei között. Az alább meghatározott követelmények az újságírói, szerkesztői, műsorszerkesztői, kiadói tevékenységekre, a tartalomszolgáltató szervezetekre egyaránt érvényesek. Ebből fakadóan a MÚRE etikai kódexe alapján a szervezet becsületbírósága indítvány nélkül is állásfoglalásokban fejezheti ki testületi véleményét az újságírói szakmai-etikai magatartásszabályok jelenségszerű áthágását észlelve.

Az újságírónak, a közélet szereplőjeként és a nyilvánosság alakítójaként tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, a másság elismerése jegyében kell hivatását gyakorolnia. Nem kelthet gyűlöletet; vallása, felekezeti hovatartozása vagy állapota, neme, testi vagy szellemi állapota, mássága, életkora, életmódbeli különbözősége miatt nem terjeszthet senkiről előítéletet szolgáló rágalmakat, ezek miatt senkit sem becsmérelhet. A kiskorúak személyazonosságát bizalmasan kezeli. Az újságíró köteles elkerülni bárminemű diszkriminatív megjegyzést, a nemzetiségre, fajra vallási és nyelvi hovatartozásra, rokoni kapcsolatokra való utalás csak akkor indokolt, ha az szorosan kapcsolódik a közzétett információhoz.

Az újságíró joga és kötelessége a tájékoztatás. Az újságíró kötelessége annak mérlegelése, hogy a feltárt tények nyilvánosságra hozatala sérti-e mások személyi biztonságát, illetve személyiségi jogait. Az ártatlanság joga mindenkit megillet. A személyiségi jogok között tiszteletben kell tartani az egyének jogát a magánélethez. Az újságíró nem használhat a jó hírnevet csorbító, a becsületet sértő kifejezéseket. Bűncselekmény bemutatása esetén nem sértheti az áldozat hozzátartozóinak személyi jogait.

Nem korlátozható az újságíró joga a tájékozódásban, a szabad véleménynyilvánításban. Sajtóetikai vétségnek tekinthető, ha az újságírót meggyőződésével ellentétes írás vagy műsor készítésére kötelezik. Nem sérti a sajtóetikát, ha valamely sajtóorgánum a jellegének nem megfelelő munka közlését nem vállalja.

Az újságíró nem hamisíthat meg tényeket, dokumentumokat. Írásban, műsorban szándékosan vagy gondatlanságból valótlanságot nem állíthat, köteles a munkájához felhasznált adatokat, tényeket az adott helyzetben elvárható gondossággal ellenőrizni.
Etikai vétséget követ el az, aki akadályozza a valóság feltárását.

Az újságírónak kötelessége bizalmasan kezelni információs forrásait. Az informátort kiszolgáltatni nem szabad. Bizalmas értesülés közlése esetén tilos az értesülés forrásának felfedése az informátor beleegyezése nélkül.

Az újságírónak az érintett felek véleményét nyilvánosságra kell hoznia. Másfelől, az újságírói etika ellen vét az, aki a nyilatkozó hozzájárulása nélkül lényeges változtatást hajt végre annak nyilatkozatán, illetve figyelmen kívül hagyja a kért tartalmi módosításokat. Szintén etikai vétségnek számít, ha a nyilatkozó kijelentésének tüntet fel olyasmit, amit az nem mondott, vagy ha a nyilatkozót sértő szöveg- vagy képi összefüggésbe helyezi.

A szakma gyakorlása közben, a közhatóságokkal vagy gazdasági, szolgáltatási tevékenységet folytató cégekkel való kapcsolattartásban az újságírónak tilos bármilyen megegyezést kötnie, amely pártatlanságát vagy függetlenségét befolyásolja. Tények elhallgatásáért vagy közléséért az érdekeltektől nem kérhet vagy fogadhat el anyagi előnyt, nem fenyegetőzhet jogtalan előny elérése céljából közzététellel vagy közzé nem tétellel. Ugyancsak sérti az etika normáit, ha az újságíró, szerkesztő anyagi előny ellenében terméket vagy céget reklámoz anélkül, hogy a reklámjelleget láthatóan feltüntetné.
Etikai vétséget követ el, aki az újságírót hirdetésszervezésre, fizetett közlemény szerzésére kötelez annak fejében, hogy újságíróként foglalkoztatja. (Az újságíró saját jószántából vállalhatja fizetett közlemények megfogalmazását.)

Téves tény- vagy adatközlés esetén a szerkesztőségnek erkölcsi kötelessége közzétenni a szükséges helyreigazítást. A bíróság által elrendelt helyreigazítás közlését nem lehet akadályozni, sem a szövegét torzítani. Akit a cikk, műsor kifejezetten hátrányosan érintett, annak biztosítani kell mielőbb a válasz lehetőségét, legfeljebb azonos terjedelemben. A válasz sem sérthet becsületet, személyhez fűződő jogokat.

Súlyos vétség a plágium. Az újságírói etikát súlyosan megsérti az, aki másnak a szellemi termékét a sajátjaként teszi közzé. Sérti az etikát továbbá, ha szerzőként tudatosan mást tüntetnek fel, ugyanakkor a szerzőt megilleti az álnév használatának a joga.

10§ Etikai vétség, ha a szerző beleegyezése nélkül közlik alkotását, vagy megváltoztatják annak tartalmi elemét.

11§ Az újságírói etikát is megsérti az, aki a más által felkutatott, eredetinek számító témát a forrásra való hivatkozás nélkül a sajátjaként ad közre. Az "ősforrást" minden esetben fel kell tüntetni, azaz az eredeti sajtóforrást, szerzőt meg kell jelölni egy más sajtóorgánumban megjelent, nagy érdeklődést kiváltott témával való továbbfoglalkozás esetében, még akkor is, ha az újságíró újabb tényekkel bővíti az eredeti információt.

12§ A szerző a művét nem adhatja át közlésre egy időben több szerkesztőségnek. A szerkesztőség részéről megegyezés alapján átvett kézirat, fotó, hang- illetve videó-anyag közlésének vagy nem közlésének szándékáról a szerzőt még annak elavulása előtt értesíteni kell.

13§ Az újságíróknak egymás között is be kell tartaniuk a kulturált érintkezés szabályait. Névazonosság esetén, a pályán régebben tevékenykedő szerző kérésére az új kollégától elvárható, hogy más nevet vagy megkülönböztető jelet használjon.

14§ Az újságírói etikai kódexben szereplő szabályok megsértése esetén a becsületbíróság a szabályzata szerint lefolytatott eljárással etikai vétséget állapíthat meg. A jogerős határozatot kötelező nyilvánosságra hozni. A becsületbíróság eljáró bizottsága (első fokú vagy fellebbviteli) a vétség súlyától függően etikai büntetést is kiszabhat. Szakmai testületként azonban elsősorban arra törekszik, hogy a feleket megegyezésre késztesse, békülést vagy nyilvános elégtételadást érjen el. Teljes tartalom elérhető a www.mure.ro oldalon.


« Előző cikk
Következő cikk »