Jog, Etika

MUOSZ Etikai Kódex

2010. 06. 04.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (továbbiakban: MÚOSZ) e kódexének célja az etikus, tisztességes újságírói tevékenység megőrzése és elősegítése a szabadságjogok, a demokratikus közélet, a jogállam keretei között. A kódex a MÚOSZ tagjaira nézve kötelező, alkalmazását, normáinak követését tagsági körén kívül is ajánlja a szövetség. A jogvitás ügyek elsősorban a bíróságok és más jogi fórumok elé tartoznak, de lehetnek etikai vonatkozásaik, amelyekre a kódex előírásai kiterjednek.

I.

A kódex taxatíve nem sorolja fel az összes lehetséges etikai vétséget. Ezért ha felmerül az etikai vétség alapos gyanúja, de a kódex nem tartalmaz olyan tényállást, amely egyértelműen illik a kifogásolt magatartásra, akkor vizsgálni kell, hogy közvetlenül vagy áttételesen sérti-e az etikus újságírói magatartás négy alapelvét, amely: a tisztesség, a függetlenség, a megbízhatóság és az érzékenység.
A sajtó szabadsága azt jelenti, hogy az állampolgárok alapvető joga a tájékozódás, a véleménynyilvánítás és az alkotások nyilvánosságra hozása. Az újságírók, mint állampolgárok számára, a sajtószabadság jogokat és kötelezettségeket jelent, de az újságírói szakma egyben előjogokkal és felelősséggel jár.
Az újságírók a mindennapos munkájukban érvényesítik a sajtó szabadságát, szolgálják a nyilvánosságot. Joguk van tájékozódni a további tájékoztatás érdekében. Mivel az információ birtokosai, közöttük a hatóságok sem tekinthetik sajátjuknak a közérdekű információt, ezért kötelességük tájékoztatást adni az újságíró kérdésére.
Etikai kötelezettsége minden újságírónak, hogy ragaszkodjék a sajtószabadság által biztosított jogaihoz, hogy teljesítse kötelezettségeit. Mivel azonban a szakma gyakorlása során összeütközésbe kerülhet többféle jog, illetve kötelezettség, előjoga, hogy felelősséggel válasszon a jogok és kötelezettségek között, és tevékenységét ez a felelősség minősítse.

Bevezető: 1 §-3 §

Közös Etikai Alapelvek:

4. §

a) A sajtó szabadsága, az informálás kötelezettsége, a tájékozódáshoz való jog az állampolgárok alapvető joga, amelyet az Alkotmány biztosít. Az újságírónak etikai kötelessége védelmezni, mindennapos munkájában érvényesíteni a sajtó szabadságát, a nyilvánosságot, és teljesíteni az információ áramlásával kapcsolatos szakmai feladatait.

b) Az információ - és benne a sajtó útján megszerezhető információ is - alapvető fontosságú a demokráciában. E nélkül az állampolgárok nem vehetnek részt a közügyekben, nem gyakorolhatják állampolgári jogaikat, nem tehetnek eleget kötelezettségeiknek. Ez a kitüntetett szerep azonban nem teszi az újságírókat hatósági személlyé, a tömegtájékoztatás eszközeit "ellenhatósággá". Az újságírók etikai kötelezettsége fellépni a "mediokrácia" kialakulása, létezése ellen.

c) Őrizni kell a sajtó szabadságát, az újságírói függetlenséget és pártatlanságot a tulajdonossal szemben is, akár magántulajdonosokról, akár közösségi - önkormányzati - tulajdonosról van szó. A tömegtájékoztatási eszköz árucikk, de a benne közölt, újságírótól származó információ nem. Az információ nem az informátor, nem az újságíró, nem a tömegtájékoztatási eszközt birtoklók tulajdona, hanem része az állampolgárok alapvető jogainak.

d) A tömegtájékoztatási eszközök az információkat - közlésüket vagy visszatartásukat - nem használhatják fel arra, hogy közvetlenül ezzel fellendítsék az eszköz keresettségét és a közölhető hirdetések mennyiségét.

e) A tömegtájékoztatási eszközökön belüli szabadságot is védelmezni kell, és szembe kell szállni a belső nyomásgyakorlással is. Újságíró csak akkor foglalkozhat hirdetésszervezéssel, hirdetésértékű újságírói produktum készítésével, ha azt a munkakörétől függetlenül, külön díjazásért, külön megbízás alapján végzi - a törvényekben egyébként előírt feltételek betartásával.

5. §

a) Az újságírói munkában következetesen és világosan el kell választani egymástól a hírt és a véleményt. Közös etikai alapelvünk: A hír szent, a vélemény szabad!

b) A hír tényeket, adatokat közöl, valóságtartalma a tényeken alapul és bárki által ellenőrizhető. Közös etikai alapelvünk: nem szabad hazudni!

c) A véleményt - amely szükségszerűen szubjektív - az újságírónak etikus formában kell kifejeznie. A sajtószabadság keretei között cselekvő tényfeltáró újságírást tehát csak az információk valósághűségének és a vélemények tisztességének követelménye korlátozhatja.
6. §

a) Az újságírói szakmában sem szentesíti a cél az eszközt. Információt kizárólag törvényes és etikus eszközökkel, módszerekkel lehet megszerezni. Sérti az újságírói etikát a lehallgatás, a rejtett kamera, rejtett magnetofon alkalmazása, a magánéletet sértő fényképezés stb.

b) Az újságírónak mind a hírben, mind a vélemény nyilvánításban tiszteletben kell tartania az ártatlanság vélelmét és tartózkodnia kell - különösen bíróság által tárgyalt ügyekben - az ítéletalkotástól.

c) Az újságírónak tiszteletben kell tartania az emberek jogát a magánéletre. A közéletben hivatalt viselő személyeknek joguk van megvédeni magánéletüket a nyilvánosságtól, kivéve, ha a magánéletük hatást gyakorol a közéleti tevékenységükre.

d) Etikai vétséget követ el az az újságíró, aki a szenzáció érdekében kíméletlenül figyelmen kívül hagyja a bűncselekmény áldozatainak, az áldozatok hozzátartozóinak személyiségi jogait, érzelmeit.
7. §

A tömegtájékoztatási eszközöknek gyorsan és hitelesen, az összes rendelkezésükre álló eszközzel helyesbíteniük kell minden általuk közölt hamis vagy téves hírt, tisztességet sértő véleményt. A helyesbítés mindig etikai kötelezettség is, akár az érintett kérésére, a bíróság - vagy más hatóság - rendelkezésére, akár saját forrásból szerzett értesülés alapján jut tudomására, hogy hamis, téves információt közölt.
8. §

a) Az újságíró nem maradhat semleges, ha a demokratikus értékek védelméről van szó! Kötelessége fellépni a terrorizmus, a bármilyen szempontú - faj, vallás, kultúra, nemzetiség, nem, életkor, stb. miatti - gyűlöletkeltés ellen. Nem támogathatja az erőszakot.

b) A tömegtájékoztatási eszközök hatása nagy az ifjúságra. Az újságíró etikai kötelessége, hogy ne terjessze az erőszak dicsőítését, a nemiség profanizálását és öncélú megjelenítését, a "pénzért minden lehetséges" szélsőséges szemléletet.

c) Az újságíró etikai kötelessége őrizni a magyar nyelv, és a Magyarországon élő kisebbségek anyanyelvének szépségét, tisztaságát. Nem használhat öncélúan, szükségtelenül illetlen, trágár szavakat, kifejezéseket. Kötelessége fellépni a nyelvi, a stílusbeli igénytelenség, a silányság ellen.

d) A tömegtájékoztatási eszközöknek, és személy szerint az újságíróknak is etikai kötelességük szerepet vállalni társadalmi összeütközések esetén a feszültségek feloldásában, a bizalomra, a türelemre való ösztönzéssel.
9. §

Az újságíróknak vigyázniuk kell a munkájuk során kialakuló kapcsolataikban, hogy elkerüljenek mindenféle, az újságírás függetlenségét és pártatlanságát veszélyeztető összefonódást. Az újságíró nem használhatja fel hivatását elsődlegesen presztízsszerzésre, személyes befolyása növelésére.
10. §

Az újságírói munka során előfordulhat, hogy a jogi és etikai feltételek, körülmények szembekerülnek egymással. Az újságíró köteles tiszteletben tartani a törvényeket. Ha azonban etikai szempontú kétségei támadnak a törvények betartását illetően, kötelessége szakmai szervezetének etikai bizottságához fordulni irányadó véleményt kérve, ha lehetséges még a konfliktusok előtt, de mindenféleképpen a lehető leggyorsabban. (Ilyen lehet például a nyilvánosság és a titokvédelem érdekeinek összeütközése, az informátor személyének titokban tartása, illetve az informátor által feltárt bűncselekmény megakadályozásának kötelezettsége esetén.) Ha az újságíró egyik szervezetnek sem tagja, ajánlatos, hogy belátása szerint válasszon tanácsadó szervezetet.
11. §

Az újságírók egymás közötti kapcsolati a kollegialitás szabályai szerint épüljenek.

a) Miként az olvasók, nézők, hallgatók iránt, akként egymásra vonatkozóan is a tiszteletet, a megbecsülést kell kifejezésre juttatni.

b) Tilos a plágium! Plágium nemcsak mások műveinek részben vagy egészben saját név alatti átvétele, hanem az is, ha mások által felderített eseményekkel, jelenségekkel úgy foglalkozik valaki, hogy nem jelöli meg a forrást.

c) Saját művet is tilos közlésre felajánlani több tömegtájékoztatási eszköznek anélkül, hogy erről előzetesen tájékoztatná a szerző az érintett médiumokat.

d) Sérti a kollegialitás követelményét az, aki rosszhiszeműen megtéveszti kollégáját a hírben szereplő tények, események, vagy az ezek kapcsán kialakult vélemények valódiságát illetően.

e) Az újságírók etikai kötelessége, hogy közreműködjék a munkahelyi környezet kialakításában és az egymással szemben álló munkahelyi közösségek ellentéteinek feloldásában. Etikai vétséget követ el az, aki úgy vesz részt ilyen szemben álló közösségekben, hogy magatartása sértő és illojális a kollégáival szemben.

A teljes tartalom az alábbi linken elérhető: http://www.muosz.hu/kodex.php?page=etikai&sub=etikaikk13

 


« Előző cikk
Következő cikk »
Újságírói szabadság, felelősség
www.muosz.huA Magyar Újságírók Országos Szövetségének Etikai Kódexe alapján. ...
Személyiségi jogok
A személyhez és a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok ...