Ki-kicsoda

Rát Mátyás

2010. 06. 02.

Neve egybeforrt Győr városával. Evangélikus lelkész, az első magyar nyelvű hírlap szerkesztője.

 

Pozsonyban és Sopronban tanult, majd körbejárta Magyarországot és Erdélyt. Ezután néhány évet Németországban töltött, a göttingeni Egyetemen bővítette ismereteit. Az itt szerzett tapasztalatok nagy hatással voltak rá, főleg professzora, Ludvig Schlözer révén. Schlözer az államtudomány előadója volt, folyóiratot szerkesztett, és újságíró kollégiumot is tartott. Az újsághírek értékelésében olyan szigorú kritikát követelt meg hallgatóitól, mint a történeti forrásokkal kapcsolatban. Ez a hatás Rát későbbi munkásságán is tetten érhető, nagy figyelmet fordít ugyanis hírei, közleményei hitelességére.
Miután hazatért, Pozsonyban telepedett le. Ekkor a pozsonyi Landerer nyomdában már egy évtizede nyomták a Pressburger Zeitung nevű német lapot. Németországi tapasztalatai ösztönözték, hogy saját, magyar nyelvű újságot indítson. Miután egy helyi nyomdászt, Patczkó Ferencet sikerült megnyernie tervének, 1779-ben kiadtak egy próbaszámot Előre való tudakozás néven, hogy felmérjék a potenciális vevők körét, és a fogadtatást. Ugyan a felmérés hozta a várt eredményeket, azonban a lapkiadási engedélyek beszerzésével már nehézségekbe ütköztek. A Királyi Helytartótanács ellenezte egy magyar nyelvű újság indulását. Végül sikerült megszerezni Mária Terézia hozzájárulását, de szigorú cenzúra felügyelete mellett működhet csak a lap, viszont 10 éves kizárólagossági működési engedéllyel.
A Magyar Hírmondó 1780. január elsején került először nyomtatásba, címlapját gazdagon megmunkált fametszet díszítette. Az első évfolyamnak 320 előfizetője volt, szerte az országban. Pestre 11 , a nagyobb városokba 3-8, további 166 településre egy-egy példányt küldtek. Bécsbe is jutott 12. A postajáratok hetente kétszer közlekedtek, ezt figyelembe véve szerkesztették az újságot.
A cenzúra Mária Terézia halálával sem szűnt meg, de valamennyivel enyhébbek lettek a feltételek. Emiatt továbbra is csak korlátozottan jelenhettek meg kritikai, bíráló írások. Nyolcadrét formátumban jelent meg, 4 oldalon. Tartalmában változatos, különbséget tesz a biztos forrásból származó, és a bizonytalan eredetű hírek között, amit külön jelölt. Célkitűzése volt az irodalom, kultúra támogatása, gazdasági ismeretek nyújtása. Külföldi hírekről is beszámolt. Nincsenek információk a szerkesztőkről, írókról, általában aláírás nélkül jelent meg. Rát 1782 végén vált meg a Magyar Hírmondótól. Utódja Révai Miklós lett. Az újság 1788-ban szűnt meg.
Rát 1783-tól kezdve Győr lelkészének kérik fel. Új templomot emeltek a régi fatemplom helyett, ma Öregtemplom néven ismert. 1785-ben szentelte fel Rát, és ő tartotta itt az első magyar nyelvű Istentiszteletet. Elkezdett dolgozni egy latin-magyar nagyszótáron, de támogatás nélkül nem tudta befejezni. Az 1791-es pesti zsinat egyik jegyzője. Országszerte elismert és népszerű volt. 1796-ban teológia tanárnak hívták Pozsonyba, de haláláig megmaradt győri lelkésznek.
A hírmondón kívül nyomtatásban csak egy nők számára készített imakönyve, és egy két búcsúztató beszéde és verse jelent meg. 1810. február 5.-én halt meg Győrött.
forrás:wikipedia

 


« Előző cikk
Következő cikk »
Németh Gyula
1924. március 8.-án született Budapesten. Labdarúgó kapus, sportújságíró, labdarúgó edző. ...
Rupert MurdochRupert Murdoch
Született 1931. március 11.-én, Ausztráliában. Amerikai média mogul, alapítója, fő részvényese, elnöke és ügyvezető igazgatója ...