Ki-kicsoda

Robert Capa

2010. 06. 02.
Robert Capa

Magyar származású világhírű fényképész, haditudósító. Világfi, Ingrid Bergman egykori szeretője. Normandiai partraszálláskor egyedüli fényképészként vett részt, azonban a felvételek hanyag kezelés miatt megsemmisültek.

 

Született 1913. október 22-én Budapesten, eredeti neve Friedmann Endre Ernő. A XX. század egyik legjelentősebb fotóriportereként tartják számon, dokumentarista, haditudósító.
Szülei szabók voltak, egy bátyja (László) és egy öccse (Kornél) volt, aki később szintén híres fényképész lett, Cornell Capa néven futott be. Robert a budapesti Madách Gimnáziumban érettségizett. Úgy érezte nincs sok jövője, ezért 18 évesen elhagyta az országot. Előbb Bécsbe, utána Prágába, végül Berlinbe költözött. Bár eredetileg írónak készült, a Német Politikai Főiskolán újságírást tanult, azonban Berlinben fényképész munkát talált magának, és megszerette a művészetet. A náci mozgalom térhódítása miatt távozni kényszerült, és egy rövid időre visszatért Budapestre, és csatlakozott a Kassák vezette Munkakörhöz, de hamarosan Magyarországot is el kellett hagynia. 
Párizsban szabadúszó újságíróként nehezen lehetett csak elhelyezkedni. Itt vette fel a Robert Capa nevet, mert úgy érezte, hogy egy jól csengő amerikai névvel (ami elég hasonló volt a népszerű filmrendező, Frank Capra nevéhez) könnyebben tud boldogulni. Olyan nevet szeretett volna magának, ami már önmagában is garancia a sikerre. Az eddig pusztán kedvtelésből űzött fényképezést szerette volna kenyérkeresésként felhasználni. Párizsban ismerkedett meg szerelmével, Gerda Pohorylle-vel, egy németországi zsidó lánnyal, aki szintén megváltoztatta később a nevét Gerda Taro-ra, és a Capa nevet is együtt találták ki. Robert elkezdte megtanítani a fényképészet rejtelmeire és Gerda is híres haditudósító lett. Elfogadta szerelmét minden előnytelenségével együtt: Robert nem vetette meg az alkoholt, és hírhedt nőcsábász is volt.
1934-ben sikerült állást szereznie a Vu magazinnál.
1936-ban Gerdával, akit már állítólag el is jegyzett, Spanyolországba utaznak, hogy megörökítsék a polgárháború eseményeit. Megbízójuk a francia baloldali lap, a Regards. Itt készítette világhírű képét, a milicista halálát. Több másik fotója mellett közölte le a LIFE magazin. Sokan egyből támadták a képet hitelessége miatt, de a mai napig eredetinek, nem beállított felvételnek tartják. A képen szereplő katonát később Federico Borrell Garcia néven azonosítottak. Üzleti ügyben 1937-ben egy rövid időre vissza kellett térnie Párizsba, jegyese Madridban maradt. Gerda, Brunete közelében autóbalesetben életét veszti. Robert vigasztalhatatlan volt, úgy érezte egy darabot vesztett el saját magából, emiatt később sem nősül meg. Gyakorlatilag végigfotózta a polgárháborút a köztársaságiak oldalán.
1938-ban a japán-kínai háború miatt Kínába, majd 1940-ben Mexikóba utazott. Ekkortájt járt Angliában és Amerikában is. Központi figurája lett a hollywoodi és amerikai társasági életnek. Szeretője volt Ingrid Bergmannak, de nem szeretett volna Hollywoodba költözni, ezért kapcsolatuknak vége szakadt. Ez csak Bergman későbbi önéletrajzi könyvéből derül ki. Lánya, Isabella állítólag több romantikus levelet is őriz, melyet a világhírű fényképész írt édesanyjának.
1943 februárjában találkozott Elaine Justinnal, a színész John Austin feleségével. Hamarosan egymásba szerettek, bár kapcsolatukat beárnyékolta, hogy Robert sokat volt távol Európa második világháborús hadszínterein. Az akkor már világ leghíresebb háborús fotósát furcsa módon csak 1943-tól kezdve kérték fel tudósításra, ettől kezdve azonban végig a frontról küldte képeit a LIFE magazinnak. Először Észak-Afrikába küldték, majd részt vett a szicíliai partraszállásban. A normandiai partraszállás napján, egyedüli fotósként kísérte el a katonákat a bevetésre. Hajnali négykor, már az első alakulatokkal halad Omaha-beach felé. 106 képet készített, majd amikor tarthatónak bizonyult a hídfőállás, a délutáni kórházhajóval már vissza is tért Angliába. A tekercseket leadta a LIFE londoni irodáján, majd aludni tért. Szerencsétlen módon, a laboros asszisztens, az akkor 15 éves Larry Burrows annyira kíváncsi volt, hogy meg akarta sürgetni az eljárást és a túl magas hőmérséklet miatt a felbecsülhetetlen értékű képek nagy része odaveszett, mindössze 8 maradt meg, azok is elmosódtak. A LIFE mégis leközölte ezeket, „enyhén életlen” képaláírással. Ez annyira felbosszantotta, hogy később önéletrajzi írásának is ezt a címet adta. A képek inspirálták Spielberget a Ryan közlegény megmentése nyitó képeinek megalkotásakor.
Ezután végig követte a csapatok előrenyomulását és ott volt Párizs felszabadításánál is. Itt megismerkedett Hemingway-el is. Több ejtőernyős bevetésen is részt vett, Németországba érve főleg a civil lakosság hétköznapjait fotózta. 1945 nyarán hagyta el Németországot.
1947-ben megalapította a legendás Magnum fotóügynökséget, melynek elnöke is lett. Rövid időre Magyarországra is hazalátogatott, hogy dokumentálja a háború utáni állapotokat, de a kommunista diktatúra gyorsan elriasztotta.
1950-ben jelen volt az izraeli harcoknál is.
1954-ben Japánba utazott hogy, előkészítsen egy Magnum fotókiállítást, ekkor felkérte a LIFE magazin, hogy tudósításra Indokínából, a harcoló francia csapatok oldaláról. Májusban csatlakozott is egy ezred felderítő alakulathoz valahol Laos közelében. Május 25.-én felderítő útra indultak és a parancsnok figyelmeztetése ellenére Robert egy közeli dombra felmászott, hogy fotókat készítsen a környékről. Ekkor taposóaknára lépett és azonnal meghalt.
Híressé vált sokat emlegetett mondása: „Ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel”
Forrás:wikipedia

 


« Előző cikk
Következő cikk »
Bojár Sándor
Magyar fényképész, sajtófotós, számos történelmi jelentőségű kép készítése fűződik nevéhez. ...
Szathmáry Pap KárolySzathmáry Pap Károly
1812. január 11.-én született Kolozsváron. A világ első fényképes haditudósítója. ...