Komment

Sztárgyár

2013. 05. 12. • Szerző: Susanne
Sztárgyár

A The Voice más volt, mint a többi tehetségkutató. Sok-sok tehetséges zenészt vonultattak fel a rendezők és a szervezők, és a nézők ámulva figyelték az új stílust, a színvonalas előadásokat.

Miért is ne volna színvonalas, amikor a mesterek soraiban az LGT-s Somló Tamást láthattuk. A zeneguru meglepő lendülettel vettette magát a válogatókon, a nála sokkal fiatalabb mesterekkel együtt a tehetségek nyomába. Nem számított a külcsíny, a smink, a jó tánctudás. Semmit nem figyeltek és díjaztak a mesterek, csak a tehetséget, ami már többnyire gyakorlott és képzett énekhangot jelentett. Így okoztak sokszor magunknak is lélegzetelállító meglepetést miután a nagy
gombot leütötték. A látvány néha sokkolta őket, bár igyekeztek leplezni, hol a csodálat mámora ült ki az arcokon a versenyzőktől.

 Az elődöntőkben aztán már megkezdődött a sztár csinálás. Alakították és formálták a versenyzőket. Sokan előnyükre változtak az átszabásban, de bizony akadt olyan is akinek nagyon elszabták a stílusát. Persze azok hullottak ki elsőnek. Voltak kedvencek, mint például a szintén szentendrei Schwartz Dávid illetve a nyertes, Pál Dénes, és kevésbé kedvelhető versenyzők egyaránt.

A döntőre négy fiatal, jóképű férfi maradt. De itt jött az igazi meglepetés mert úgy szervezték, hogy a mesterek teljesen visszavonultak és itt már csak a nézői szavazatok döntöttek. Míg az elődöntőkben a mesterek is ritkították a saját maguk által összeállított csapatot, ebben a szakaszban most már nem kaptak szót. Döntött a néző! A nagy zenei szakértelemmel rendelkező nagyérdemű. Akit már nem érdekelt, hogy ki az őstehetség.

Hiszen valljuk be, ez nem is erről szól! Sztárt kell gyártani a mai fiatalságnak. Sztárt, akit lehet csodálni. Sztárt akiből majd példakép lesz egy eltorzult és értékrendjét vesztett világban.

Korábban a példakép olyan tulajdonságokkal rendelkezett, mint a bátorság, kitartás, tudás. Ebben a sztáros világban is megvannak ezek az értékek, hiszen bátorság kell kiállni az emberek elé, kitartás kell a versenyt végig játszani, tudás kell a végsőkig kitartani.

 De valóban ilyen példaképek kellenek a mai fiataloknak?

Mi lesz ha mindenki sztár akar lenni?
Ki fogja sütni a kenyeret ha a pék csak énekel?
Ki fogja aratni a búzát ha a gazda zenél?
Ki fogja meggyógyítani a beteget ha az orvos sztár akar lenni?

Kell ennyi sztár? Kell ennyi tehetségkutató sztárgyár?

Ezekre a kérdésekre keressük a választ a fiatalok és zenekedvelők körében, akik jól szórakoztak a The Voice műsorán.

 


Szerző:
Susanne
Szentendre

1997
Követem

« Előző cikk
Következő cikk »
Félelem nélkül is reszketekFélelem nélkül is reszketek
Nem élet az élet, ha nincs mitől féljen az ember. Mivel épp nem kellett féljek, hogy holnap éhen halok, megvettem ugyanis ...
Csókhiányban szenvedünk
Csókhiányban szenvedünk
Ezt én állapítottam meg és nem statisztikára alapozom kijelentésem, ha tehát valaki úgy látja, hogy nincs igazam, akkor ...

Legnépszerűbb cikkek »
Panaszlevél a hotelnekPanaszlevél a hotelnek
Köszönöm, hogy ellátogathattam Hotelükbe! Élményekkel teli éjszakámért cserébe fogadják szeretettel építő kritikámat: ...

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése: