Komment

Válság – Ihletmentes időszakok

2014. 05. 27. • Szerző: Dina7420
Válság – Ihletmentes időszakok

Régebben, amikor még suliújságba írtam, és havonta kétszer volt szerkesztőségi megbeszélés, legalább két-három témával is készültem, lelkesen, vidáman, gondtalanul. Mára ez megváltozott.

Elköltöztem otthonról, összeköltöztem párommal, és miden megváltozott. Rosszabb lett. Ő nem értett engem, de megpróbált elfogadni.
Mára, a bloggerkedés korában az ihlet hullámokban tör rám, és bizony, ha nincs kéznél toll, jegyzetfüzet, az ihlet illékony természeténél fogva, köszönés nélkül tovaszáll. Hiába vannak már kütyüjeim, a vázlatokat még mindig tollal, butikkönyvbe jegyzetelem. Ennek mondjuk egyik oka az, hogy tollmániás vagyok, gyűjtöm és rendszerezem – ezzel órákra le tudom magam foglalni, és kizárok minden negatív dolgot-, a másik oka pedig: imádok kézzel, szépen írni.
Nem nagyon volt olyan időszakom, amikor ne írtam volna: néha személyes naplóblogot, néha pedig soha el nem készült regényeket vázoltam, bonyolítottam, összekuszáltam és feladtam.
Aztán néha meguntam az egészet, és töröltem a blogokat. Ilyenkor mindig új dolgokat kezdtem megtanulni: például a gyöngyszövés, vagy gyöngyékszer-gyártásba kezdtem vadul és megállíthatatlanul. Ez volt az én ihletmerítésem. Amikor belefáradtam a „gyöngyözésbe”, visszatértem az íráshoz, újult erővel, mindig egyre lelkesebben.
Főként életmóddal kapcsolatban írtam, mások okulására, hogy szolgáljon példaként, milyen helyzetet hogyan kezeljünk jól. Aztán ebbe is belefáradtam, és jött a Csernus időszakom. Azért hívom Csernus-időszaknak, mert ekkor nem csomagoltam be szépen a mondanivalómat az engem olvasóknak, hanem kőkeményen megmondtam, hogy „te hülye vagy ha nem látod h kihasználnak” stb. stílust követtem. Rájöttem, azért, hogy a saját feszültségem levezessem.
Ezt is abbahagytam. Ekkor jött a kötés. Sapkát, mobiltokot, sálat, táskát… Megállás nélkül minden szabadidőmben kötöttem. Munkába menet a busz leghátsó sorában, visszafelé jövet, ágyban, filmnézés közben…. Annyit kötöttem, hogy már fájt az ujjam és a szemem is.
Félreraktam, mert megint visszajött az ihlet, és csak írtam, megint, mindenről, mindenkinek. És ekkor megállt a folyam, elapadt, kész, vége, semmi. Nuku. Nix. Ültem és gondolkoztam. Mi lesz most? Ennyi volt? Azért volt ennyi kihagyásom, mert már csak cseppekben jött? Nem értettem. Szomorkodtam. Próbálkoztam h magazinokat olvasok, majd abból hátha lesz valami. Keresztrejtvényfejtés? Semmi. Könyv-olvasás? Semmi. Feladtam, és beletörődtem: elfogyott, kiapadtam.
Aztán megtanultam horgolni is (vlogokat nézegettem), onnantól kezdve azt csináltam megállás nélkül. Végül itt is, mint a kötésnél, annyi megrendelésem lett az ismerőseimtől, hogy elegem lett. Befordultam.
Utáltam mindent és mindenkit. Nem csináltam semmit, csak szünet nélkül morgolódtam, fújtam mindenkire, és nem érdekelt semmi. Senki. Két barátnőm maradt mellettem ebben az időszakomban, ők elfogadtak. Ekkor már három és fél éve költöztem el otthonról, párommal. Már ő se volt jó. Se veled, se nélküled. És ekkor megbeszéltük, hogy hazaköltözünk. Próbáltam rendszerezni a cuccaimat: ez kell, ez még jó lesz, ezt majd folytatom… Aztán gondoltam egyet és hirtelen ötlettől vezérelve mindent töröltem, minden lapot kitéptem és kidobtam. Kellett az, hogy tiszta lappal induljak. Néhány év alatt vagy 10 felhasználónevet, email-fiókot elfogyasztottam, a blog oldalakról nem is beszélve.
És a hazaköltözésem után 15 nappal, visszatért a régi énem. Újra belevetettem magam, sokkal keményebben, mint eddig, és rájöttem: a kihagyások kellettek, hogy utána megrohanjanak a mázsák, és egymást túlkiabálva próbáljanak az agyamba elültetni vázlatokat, címeket, témákat.
Innentől kezdve nincs megállás. (lassan kell vennem egy új laptopot…)


Szerző:
Dina7420
Miskolc

1986
Követem

« Előző cikk
Következő cikk »
Büszke panaszkodás Büszke panaszkodás
Ha fáj a fejünk: panaszkodunk. Ha nincs elég pénzünk megvenni a legújabb okostelefont: panaszkodunk. Ha megbukunk a vizsgán: ...
A wild guessA wild guess
Ahogy az már 2002-es hazai megjelenése óta a gyanakvóbb természetűek számára sejthető volt, a valóság show-k nem teljesen ...

Legnépszerűbb cikkek »
Panaszlevél a hotelnekPanaszlevél a hotelnek
Köszönöm, hogy ellátogathattam Hotelükbe! Élményekkel teli éjszakámért cserébe fogadják szeretettel építő kritikámat: ...

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése: