Itthon/Világ

Vége az internetnek és a szólásszabadságnak?

2012. 04. 03. • Szerző: SzIllés
Vége az internetnek és a szólásszabadságnak?

Az internet és a szólásszabadság végét, a nemzetközi cenzúra bevezetését látják sokan az ACTA nevű hamisítás elleni kereskedelmi megállapodásban. A szerződés – melyet januárban Magyarország is elfogadott – egyelőre sehol sem lépett hatályba, de már most komoly, határokon átívelő visszhangot vont maga után.

 

Alapos vihart kavart az internetezők körében a nemrég Magyarország által is aláírt ACTA (Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás), melynek célja alapvetően a szerzői jogok hatékonyabb nemzetközi védelme. A szerződést 2007 óta Ázsiától Amerikáig több ország is elfogadta, köztük 22 uniós tagállam és Magyarország is. A dokumentumot rengeteg kritika éri, különösen 2010 óta, hisz előtte nem voltak nyilvánosak az ezzel kapcsolatos megbeszélések. A tüntetéseket szervező ellenzők szerint az ACTA nem határozza meg pontosan a szellemi tulajdon fogalmát, így akár az internetes fájlmegosztást is korlátozhatná. A videóportálokon terjedő kampányok szerint az ACTA értelmében minden szerzői jogvédelem alatt álló tartalmat megfigyelhetnének, és komoly pénz- vagy börtönbüntetéseket szabhatnának ki az ilyen fájlok megosztásáért.
 
A szerződést támadó tömegek az internet és a szólásszabadság végét látják a megállapodásban, amelyet nem demokratikusan megválasztott képviselők alkottak meg. Tovább fokozta az ellenállást a dokumentumból azóta kikerült „három dobás elve”, amely három jogsértés után megszüntethette volna a felhasználó internetkapcsolatát. Az egyik legtöbbször hangoztatott kritika szerint egyébként az is szabálysértésnek számíthat, ha egy főzőtanfolyamon megtanult receptet továbbadunk egy barátunknak, hisz a tudásért csak mi fizettünk, míg a megosztással sértjük a fennálló szerzői jogokat. Fontos elmondani, hogy bár Magyarország is aláírta a megállapodást, az addig nem léphet érvénybe, amíg az Európai Parlament nem tárgyalja azt – erre július és szeptember között kerülhet sor.
 
Az ACTA képviselői és a hamisítás ellen fellépő szervezetek természetesen tagadják a fenti vádakat. Amellett, hogy a „három dobás elve” már biztosan nem teljesülhet, az ő állításuk szerint szó sincs a szólásszabadság végéről vagy cenzúráról, ahogy a notebookok átvizsgálására sem szereznének jogokat. Az egyik legfontosabb érvük az, hogy a Magyarországon jelenleg hatályos büntetőjogi keretek jóval szigorúbbak, mint amiket az ACTA előír, így nem lesz szükség ezeknek a törvényeknek a módosítására, gyakorlati következménye tehát alig lesz a szerződésnek. A kritikák szerint a szöveg akár úgy is értelmezhető, hogy az korlátozná a DVD-másolók vagy fénymásolók használatát (hasonlóra egyébként már volt példa az USA-ban), ám a másik fél ezt is cáfolta. Az ő véleményük szerint az ACTA célja nem más, mint a hatékonyabb nemzetközi szabályozás és az adott ország szerzőinek külföldi védelme.
 
Bár az ACTA szövege az elmúlt években jelentősen finomodott, a kritikák továbbra sem csitulnak, és az internetes közösségi oldalakon komoly nemzetközi összefogás érzékelhető az egyezménnyel szemben. Igaz, hogy a szerződést övező bizonytalanságok közt nehéz eligazodni, a vele kapcsolatos híradásokat biztosan érdemes figyelemmel követni...
 

 


Szerző:
SzIllés
Mezőberény
Férfi
1993
Követem

« Előző cikk
Következő cikk »
Beépített főnök - Magyarország!Beépített főnök - Magyarország!
Az egyik ismeretterjesztő csatorna vasárnaponként sajátos valóságshow-t tűz műsorra, amelyben ausztrál nagyvállalatok fővezérei ...
Darwin-díj: A különösen ügyetlen halál tudománya
Darwin-díj: A különösen ügyetlen halál tudománya
Létezik egy olyan kitüntetés, amilyre senki sem vágyik. Ez az elismerés a Darwin-díj. ...

Legnépszerűbb cikkek »
„Felháborító! Felfértem a buszra, sőt le is tudtam ülni.” – A BKV válaszolt.;Felháborító! Felfértem a buszra, sőt le is tudtam
A BKV-nak minden bizonnyal rengeteg felháborodott levél érkezik. Arra voltam kíváncsi milyen választ kapok, ha egy teljesen ...

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése: