Kislexikon

Aranymetszés

Olyan arányosság mely egyensúlyt teremt a szimmetria és aszimmetria között. az egész test úgy aránylik a nagyobbik elemhez, mint a nagyobbik a kisebbikhez. Az aranymetszés számai a matematikában és a zenében is egyaránt előfordulnak. Sokan a tökéletesség egyik legmagasabb stádiumaként tartják számon. Akkor használjuk, ha a szerkesztett oldalon valamilyen arányt kell felállítanunk. A címrendszerek különböző rangú címeinek nagysági viszonyait és a címek közötti beosztást aranymetszet szerint kell kialakítani.baratas outlet botas ugg|pas cher nike air max 95


Árvasor

Tördelési hiba. Akkor beszélünk árvasor keletkezéséről, ha egy bekezdés első sora a könyvoldal vagy hasáb utolsó sorába kerül. Általános szabály, hogy nem szabad egy vagy kétsornyi szöveget elszigetelten hagyni.


Bekezdés

A bekezdés a szöveg tartalmi egysége. Írott szövegben az új gondolatcsoportnak új sorban és beljebb való kezdése. Számítógépes dokumentumban két enter leütése közötti szövegrész.


Beszámoló

Több a hírnél, átmenet a hír és a tudósítás között. Rövid, hírszerű, de mégis többet érzékeltet. (pl.: körülményről, helyszínről)


Bulvár

A bulvársajtó népszerű- vagy botránysajtóként is ismert. Így nevezték el azokat a lapokat, illetve írásaikat, amelyek csak a szenzációt, az izgalmat hajszolták, miközben a szakmai és művészi igényességet háttérbe szorították. Lásd sárga újságírás


Cenzúra

A cenzúra információk hozzáférhetőségének és terjesztésének a felügyelete, elsősorban politikai és morális alapokon.


Cikk

Részei: 1. Rovatcím 2. Felcím 3. Főcím 4. Alcím 5. Lead 6. Szövegközi alcím 7. Oldalidézet 8. Szöveg 9. Aláírás


Címes hír

Van címe, bővebb, a tartalma fontosabb annál, mint hogy a többi hír egyikeként közöljük, a következményekről is beszámolhat, de tárgyszerű marad. A címe kiemelésre szolgál.


Élőfej

Az élőfej a szedéstükör élén áll, annak teljes szélességében léniával aláhúzva. A lap címét, a rovatot, oldalszámát, és a megjelenés dátumát tartalmazza.


Etika

A gyakorlati filozófiának egyik ága, amely az erkölcsi parancsok érvényességének filozófiai megalapozásával foglalkozik. A normatív etika főleg azzal foglalkozik, hogy mi az erkölcsi jó, mi a helyes, mit kell tennünk, melyek a kötelességeink, mire törekedjünk. Például az újságíró etikai kötelessége őrizni a magyar nyelv, és a Magyarországon élő kisebbségek anyanyelvének szépségét, tisztaságát. lásd Etikai kódex


Fametszet

Magasnyomtatási eljárás, ahol a nyomódúc kiemelkedő részeiről nyomódik a festék a papírra A rajzot a művész tollal vagy irónnal, esetleg mechanikai úton vagy fényképezés útján átviszi egy csiszolt fadúcra, amelyet a fekete vonalakat meghagyva úgy mélyít ki vésők segítségével, hogy a fadúcról azután azt festékkel behengerelve, nyomdai úton lenyomatot készíthessen. A fametszet szülőhazája az ősi Kína. Innen terjedt el Ázsiában és Európában, ahol a 15. században már általános volt.


Fattyúsor

Tördelési hiba, melynek eredményeképp vagy az oldal legutolsó sorában kezdődik egy bekezdés .


Főcím

A jó címválasztás az egyik legnehezebb lépés. Olyan címet kell keresni, ami megindítja az olvasó fantáziáját, mégis hűen tükrözi írásod tartalmát. Érdemes már az írás megkezdése előtt egy munkacímet megadni, több okból is: ha több cikken dolgozol könnyebb beazonosítani írásodat, és lélektani jelentősége is van. Szempontjai: Tárgyszerűség, szemléletesség, idézhetőség valamint összetettség. A szójátékokkal bánj óvatosan, könnyen túl lehet lőni a célon.


Folthatás (tipográfia)

Amikor egy oldalra ránézünk, szemünk még nem fókuszál az oldal részleteire, az egész oldalt homályos foltok összességeként látjuk. Segítségünkre lehet a szerkesztésben a fókuszálás nélkül fellelhető foltok egymáshoz való viszonya, mely alapján terelődik egyikre vagy másikra az olvasó figyelme.


Folyóirat

A folyóirat egy időszakos sajtótermék, mely havonta vagy negyedévente jelenik meg, általában bizonyos témakört fed le, egy bizonyos olvasócsoportot céloz meg. A folyóiratoknak meg kell felelniük bizonyos formai követelményeknek és rendelkezniük kell ISSN-számmal. A folyóiratok lehetnek elektronikus formátumúak is. Az elektronikus folyóirat olyan digitális periodikum, amelyet az interneten vagy a weben publikálnak, a szerkesztési folyamata nemigen tér el a nyomtatott folyóiratokétól.


Fotóriport

A képek sorozata önálló jelentéssel bír. A képhez kapcsolódó szöveg magyarázó, ami el is hagyható.


Glossza

Szubjektív műfaj: Egy aktuális kérdéshez való hozzászólás rövid terjedelemben. Sokszor csípős megjegyzéseket tartalmazó írás, hangvétele ironikus, konfliktusos helyzetet, esetet dolgoz föl, írója a maga személyességével próbál eljutni az olvasóhoz, célja a szórakoztatás. Érveket sorakoztat fel az írás elején, majd túlzó, leleplező, gúnyolódó, humoros, és egy slusszpoénnal fejeződik be. Eredeti megfogalmazásokat és szavakat használ, szleng és dialektus is beépíthető.


Gonzó újságírás

A kifejezés a francia-kanadai „gonzeaux” szóból ered, melynek jelentése „fényes ösvény”, az 1970-es években született, mint az új újságírás egyik fajtája. Feltalálója az amerikai Hunter S. Thompson, definíciója szerint, mindent úgy kell leírni, ahogy jön, szerkesztés nélkül. A gonzó lényege az erős szubjektivitás, a tények és a fikció vegyítése a szerző által közvetített üzenet hatásának felerősítése érdekében, aminek a pontosság igényét is alárendeli, és így a stílus felülkerekedik a tárgyilagosságon. A gonzó újságírás azt vallja, hogy a tényekhez való makacs ragaszkodás nélkül is lehetséges az igazat írni.


Hír

Bármilyen történés, amiről úgy véljük közérdekű vagy közérdeklődésre tarthat számot. Újdonság, aktuális, érdekes, fontos, tényszerű. Tartalmaznia kell, hogy MI, MIKOR, HOL, KIVEL és HOGYAN (esetleg MIÉRT) (4+1W and H) történt. A hír lényege, hogy lényegre törő és rövid. Lehet mínuszos: ez esetben tényleg csak annyi derül ki, hogy MI, KIVEL, MIKOR és HOL. Lehet címes, ha a többinél fontosabbnak tarjuk, azok közül ki akarjuk emelni. A hírnél mindig objektívnek kell lenni, ami például sérülhet az elemek összerakási sorrendjénél is.


Hírcsokor

Csoportosítás rovatok, témák szerint, jellegzetes helyeken. Fontos a tematikai egyezés.


Hírfej

Valamilyen hétköznapi esemény, amit röviden, színesen, csattanósan idéz fel az újságíró.


Hírügynökség

Kereskedelmi, egyes helyeken állami, hírszolgálati vállalat, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. Biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára az egyéni és közösségi jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez. Céljuk mindenkit megelőzve elsőként közölni egy hírt. A hírügynökség helyi és külföldi tudósítókkal dolgozik, azokról a belföldi vonatkozású eseményekről tudósítanak, amelyek hírnek számítanak. Ők tehát hírforrásokkal dolgoznak, és ilyen értelemben bárki lehet hírforrás, felhívhatja a hírügynökséget azzal, hogy közölje, mi történik a környezetében.


Humoreszk

lásd. Karcolat


Idézés

Újságcikkben elegendő lehet az idézett szerző neve, és az idézet lelőhelye. Idézhetünk szó szerint, vagy átképzéses függőbeszéddel. Ez utóbbi esetben tömören, gondolati-tartalmi hűséget szem előtt tartva saját szavainkkal adjuk vissza az idézett szerző mondatait, és kérjük hozzájárulását a megjelenéshez. Az idézés határait mindig jelöljük idézőjellel.


Időszaki lap

Az időszaki lap a sajtótermékek egyik típusa. Az a napilap, folyóirat és egyéb lap, valamint ezek melléklete, amely egy naptári évben legalább egyszer megjelenik, azonos címmel és tárgykörrel kerül kiadásra, évfolyamszámmal, sorszámmal, keltezéssel van ellátva, és akár eredeti szerzői alkotásként, akár átvett fordításként az újságírói, az írói vagy a tudományos műfaj körébe tartozó írásművet (hírt, tudósítást, cikket, riportot, tanulmányt, verset, elbeszélést stb.), fényképet, grafikát, karikatúrát vagy rejtvényt közöl.


Illusztráció

Az újságszöveg egyik legfontosabb eleme. A kép a cikkhez tartozik, leíró, magyarázó, értelmező funkciója van. A cikk a fotó nélkül is önálló értelemmel rendelkezik, ami akár el is hagyható. Nem csak információt közvetít, hanem az oldal imázsának kialakításában is szerepe van.


Információ

Latin eredetű szó, amely értesülést, hírt, üzenetet, tájékoztatást jelent. Általánosságban információnak azt az adatot, hírt tekintjük, amely számunkra releváns és ismerethiányt csökkent. Egyik legleegyszerűsítettebb megfogalmazás szerint az információ nem más, mint valóság (vagy egy részének) visszatükröződése.


Interjú

Egy olyan beszélgetés két (vagy több) ember között, amelynek témája talán másokat is érdekelhet; a téma közérdeklődésre számot tartó legyen és nem utolsósorban aktuális. Az interjú lehet műfaj és lehet egy anyaggyűjtési módszer is. Így tehát az elkészült beszélgetésből később éppúgy születhet riport, mint tudósítás. Emellett az interjúban valamilyen módon megjelenik az újságíró személyisége. Fontos, hogy olyan embert kell megszólaltatni, aki hivatott egy adott témában nyilatkozni, vagy akinek a személye méltó arra, eléggé érdekes és fontos, hogy interjú készüljön vele.


Jegyzet

A tények margójára írt megfigyelés, gyakran egy adott hírre támaszkodik. Nyelvezete kötetlen, bár terjedelme kötött, akárcsak a glosszáé. Szintén szubjektív műfaj, a szerző véleményét, látásmódját, észrevételeit tükrözi. Hasonló a glosszához, bár az ironikus és a gúnyos elemeket részben mellőzi, bár nem mellőzi a szellemességet.


Karcolat

Fő jellemzője a humor, fiktív eseményekről is beszámol. Lazább logikai gondolatmenetet általában poénnal fejezik be. A 19. században a napi sajtó jellemző műfaja volt. Hozzá közel áll a humoreszk, amit a könnyed groteszkség, valamint az anekdotikus hangnem hiánya jellemez.


Kemény hír

Az USA-ból indult. Aktuális, új, érdekes, megtörtént. Az információ, amelynek napi aktualitása van, tehát az időszerűség, a naprakészség az elsődleges hírérték-konstituáló tényezője.


Képaláírás

A szavak állhatnak képek nélkül, ám a képek nem állhatnak szavak nélkül. Egy képet sokféleképpen lehet értelmezni, hacsak nem mondjuk meg az olvasónak melyik közülük a helyes interpretáció. Az aláírás a kép elválaszthatatlan része, s fontos, hogy a szövegtől eltérő betűkkel szedjük. Ha ugyanolyan, mint maga a szöveg, beleolvad a betűtengerbe, elveszíti megkülönböztető jellegét.


Képregény

A képregény az irodalom és a képzőművészet sajátos keveréke, egymás után következő képek sorozata, amelyek egy történetet mesélnek el. A képeket rendszerint elbeszélő vagy párbeszédes szöveg egészít ki, ami általában úgynevezett szóbuborékokban helyezkedik el. Eredetileg csak egyszerű, szórakoztató történeteket díszítettek képsorozatokkal, mára azonban széles körben kedvelt műfajjá nőtte ki magát. Az első képregény Joseph Pulitzer lapjában, a New York World-ben jelent meg 1890-ben.


Kiemelés

A folyamatos szövegben kiemelésként a kurziválást alkalmazzák. A fontosabb szövegrészek kiemelésére csak elől alkalmaznak beütést, előtte és utána egy-egy sor üres marad.


Kommentár

A kommentár fogalmát gyakran használják szinonimaként a véleményközlő műfajokra. A kommentárban az újságíró egy aktuális eseményről vagy témáról foglalhat állást. A kommentárok súlypontja vagy az elemzésben és magyarázatban van, és ezáltal a megértéshez járul hozzá, vagy személyes véleménynyilvánításként erősen szubjektív lehet.


Kommunikáció

Az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével. A commmunicatio latin eredetű szó: közzétételt és teljesítést jelent.


Körinterjú

Körkérdésként is emlegetik. Több személy kapja ugyanazt a kérdést vagy kérdéscsoportot.


Korrektor

Feladata ma is a helyesírási, a nyelvhelyességi és a tipográfiai hibák kijavítása. A korrektor a nyelvtani, helyesírási hibákért felel, következésképpen tartalmi kérdésekben nem dönthet.


Közlemény

A médiumok képviselői számára sajtóeseményen átadott, levélben vagy elektronikusan eljutatott írásos formában készített információs anyag. Funkciója a médiumok tájékoztatása, figyelmének felkeltése a közleményben szereplő téma iránt. Az újságírók a sajtóközleményt feldolgozva, amennyiben hírértéke megfelelő, hírt készítenek, melyet széles körben közzétéve tájékoztatják a közvéleményt.


Kritika

Új színdarab, film, zenei vagy irodalmi mű bemutatására írt bírálat; értékelő elemzés; objektív értékítélet; vélemény. Fontos az elfogulatlanság! Tárgyának a kor szellemi életén, irodalmán belüli helyét, jelentőségét, értékét határozza meg. Elsősorban értékelő jellegű. Egyik változata a recenzió, mely lényegében egy 8-10 soros, olykor egyoldalas, figyelemfelkeltő, a művet ismertető közlemény, amely ismereti a tárgyával kapcsolatos adatokat. (Könyv esetén pl. kiadó, oldalszám, kötés, ár stb.)


Lead/Kopf

Az a bevezető, amely orientálja az olvasót, aki a kiemelt bekezdés elolvasása alapján fogja eldönteni, hogy érdemes-e elolvasnia az írást vagy nem. Figyelemfelkeltő és kedvcsináló szöveg. Fajtái: összefoglaló, egyszerű, késleltetett. Többnyire több hasábnyi, a címnek megfelelő szélességben szedik, a szövegbetűnél nagyobb, félkövér alakban.


Mainstream híroldalak

Az online hírmédia legelterjedtebb formája, amely általában a szerkesztett tartalom széles választékát kínálja, míg a résztvevő kommunikációnak minimális, általában csak szűrt vagy moderált formájára nyújt lehetőséget. Ez a típus abban egyedi, hogy a tartalom vagy eleve a weben keletkezett (azaz eredetileg is a webre készült), vagy pedig onnan gyűjtötték össze.


Média

A média szó eredete a latin medium közvetítő eszközre utal, amellyel üzenetet továbbítani lehet. A kommunikációban az információ rögzítésére és közvetítésére használt eszközöket jelenti. Gyakran használják a tömegtájékoztatási eszközök szinonimájaként (újság, televízió, rádió, stb.) A média fogalmát tágan értelmezzük; a "hagyományos" médiumok (nyomtatott sajtó, rádió, televízió) mellett ideértjük az internetet, a mobiltelefont, s minden olyan csatornát, amely információk tömegekhez való eljuttatását teszi lehetővé (így pl. az óriásplakátokat is).


Mélyinterjú

Az egyéni mélyinterjú négyszemközti, bensőséges hangulatával megteremti a lehetőséget arra, hogy az interjúalany megnyíljon, s a legmélyebb motivációit is feltárja. A mélyinterjú vezetéséhez előre meg kell tervezni és le kell írni az interjúvázlatot (guide).


Metakommunikáció

Szavakban történő közlést kísérő nem szándékos és nem tudatos kommunikáció. Arcizmok mozgása az érzelmek kifejezése során; szem (pupilla: szűk, tág), szemöldök (összevont), száj (elhúzott száj, mosolygás); sokszor tudatosan vissza lehet fogni. A Testtartásnak is lehet üzenet értéke (magába roskadás, meghajlás, karok keresztben stb.)


Mínuszos hír

Általában tényhír, csak az alapinformációt tartalmazza. A hat alapkérdésre válaszol, a hír lényegét a mondat elején vastag betűvel emelik ki. A "-" tipográfiai jel, régebben minden hír ezzel kezdődött. Alacsony hírértékű, ha magas hírértéke volna, címes hír lenne, jobb elhelyezéssel. Így általában a kis színes, rövid hírek közé kerül.


MTI

A Magyar Távirati Iroda magyar hírügynökség, amelynek fő feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása, az ország és a világ híreit szállítja megrendelőinek. Anyagai ugyan nem jutnak el közvetlenül a nagyközönséghez, a távirati iroda szerepe mégis meghatározó, hiszen hírei, információi forrásértékűek a közvéleményt közvetlenül tájékoztató hazai és külföldi nyomtatott illetve elektronikus sajtó számára. Az MTI valamennyi megyére kiterjedő tudósítói hálózatának köszönhetően az ország egész területéről gyűjti az információkat. Elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki.


Nyílt levél

Sajtóbeli közlésre szánt jegyzet, ami levél formát ölt. A címzett lehet konkrét, vagy kitalált személy. Erősen szubjektív, meghitt hangnem, indulati fűtöttség jellemzi.


Ofszet nyomtatás

Közvetett síknyomtatást jelent. Szinte valamennyi újság, folyóirat és könyv ezzel a módszerrel készül. Ezzel a technológiával a lap minőségét tekintve sokkal jobb, tetszetősebb. Lehetőség nyílik árnyalatos képek reprodukálására, változatos díszítőelemek alkalmazhatók.
Továbbá kísérőszín nyomtatására nyílik lehetőség, mely változatos alkalmazásával változatosabbá lehet tenni a lapot, a kiemelések, tagolások jobban hangsúlyozhatók, alkalmazható díszítőelemeknél, kereteknél, címeknél stb.


Oknyomozó újságírás

Végterméke minden esetben az újságíró saját nyomozásának eredménye, nem pedig valaki másé; azaz az újságíró nem egy egyébként arra hivatott hatóság vizsgálatának eredményét ismerteti közönségével, hanem a saját munkája eredményeképpen összegyűjtött tényeket és információkat tárja az olvasó elé. Oknyomozó riporternek azt nevezzük, aki „utána megy az olyan információknak, amelyeket szándékosan eltitkolnak, mert jogilag vagy etikailag elítélhető dolgokra vonatkoznak” (Rivers – Mathews 1993). Fontos további jellemző még, hogy az oknyomozó újságíró olyan eseteket próbál feltárni, amelyek valamilyen szempontból releváns információkat hordoznak a közönség, a nyilvánosság számára, mert elmondanak valami jellemzőt a korról, amelyben élünk: korrupciót, hatalommal való visszaélést vagy egyéb „hibás” működést mutatnak be átfogóan, a maguk összefüggéseiben; valami olyat, amit egyébként az érintettek el akarnak rejteni (IRE Handbook).


Olvasói levél

Szerzőjét nem kötelezi az újságírói etika. A szerkesztőt viszont minősítheti, milyen leveleket közöl, illetve hogyan reagál rájuk. Visszajelzés, mely adott lap hatását, sikerét jelzi. Más olvasókkal való kapcsolat eszköze is. A levelek olyan visszajelzések, amelyek szinte tartalmuktól függetlenül a lap sikerét demonstrálják.


ORTT

„Az 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról” határozza meg az ORTT feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét. Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint az „ORTT feladata annak vizsgálata, hogy a műsorszolgáltatási jogosultságot szerzett rádiók és televíziók működése megfelel-e a törvényben és a műsorszolgáltatási szerződésben foglaltaknak. Ez nem jelentheti a műsorok előzetes tartalmi vizsgálatát, mert az eleve összeegyeztethetetlen volna az alkotmány 61. § (2) bekezdésével.


Pamflett

Tárgyszerű érvelést mellőző publicisztikai műfaj. Az érzelmekre kíván hatni. Az ellenfelét parodisztikusan kigúnyolja, illetve támadja személyét. Témája tárgyát illetően rendkívül elfogult, ítéletet mond. Terjedelme általában kolumnányi vagy hosszabb.


Politikai korrektség

Az Egyesült Államokban alakult ki. A különféle etnikai, vallási, szexuális kisebbségek csoportjai régóta követelik politikai, jogi és kulturális elismerésüket. A politikai korrektség beszédkódok alkalmazásában nyilvánul meg, egyes kisebbségek nyelvi-kulturális kirekesztése szempontjából semleges – politikailag helyes – megnevezések használatában.


Portré

Az interjú beszélgetés kezdeményezése egy érdekes emberrel. Hiányzik az oknyomozás, ami a riportnál megvan. A riportban az ember az események sodrásában mutatkozik meg.


Pszeudo esemény

Pszeudoesemények lényege, hogy miközben tudatos tervezőmunka eredménye, spontán eseményként próbálják beállítani. Generálói lehetnek a hivatásos kommunikátorok és a média munkatársai is. Eltervezése magába foglalja azt a szándékot is, hogy akár a jelenben, akár a jövőben olyan benyomást keltsünk, hogy az esemény más volt, mint ami ténylegesen történt. Szükséges, hogy a nyilvánosságot érintő vonatkozásai legyenek, a közönség érezze, hogy jó, ha tud róla. Több benne a nem valós, mint a valós elem.


Publicisztika

Nyilvános közírás, illetve nyilvános közbeszéd. Az újságíró állásfoglalása egy adott témával kapcsolatban. Értelmezés és meggyőzés szándékával formált, a sajtóban nyilvánosságra hozott vélemény, olyan cikk, amelyben az egyes eseményeket magasabb, elvi, sokszor irodalmi szinten tárgyalja a szerző. A lényeg a VÉLEMÉNY, amit a publicisztikai újságírás elemei teljes mértékben tartalmaznak. Irodalomnak az az ága, amely a politikai és társadalmi élet kérdéseit közérthető formában tárgyalja. A jó publicista kritikus, és tükröt tart a mindenkori hatalommal szemben. A publicisztika körébe tartozik: kommentár, jegyzet, vezércikk, nyílt levél, glossza, kritika, recenzió, karcolat vagy tollrajz, esszé, vitacikk, hírfej, útirajz, karikatóra, sajtófotó.


Puha hír

Nem megtörtént. Trendekről számol be. (pl.: Magyarországon 20%-kal nőtt a fiatalkorú drogosok száma.) Érdekes társadalmi jelenségek, trendek. Pl.: Mi várható? A hosszabb időtartamban jelentkező folyamatokról, a határozott időponthoz nem köthető eseményekről beszámoló információk.


Pulitzer díj

A Pulitzer-díj a világ legrangosabb újságírói kitüntetése, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban adnak át. Az újságírói tevékenység mellett irodalmi és zenei teljesítményekért is kiosztják. A legelső Pulitzer-díjat 1917. június 4-én adták át, mostanában pedig minden év áprilisában jelentik be a nyerteseket. Nevét a díj anyagi alapjait megteremtő Joseph Pulitzer magyar származású amerikai sajtómágnásról kapta. A magyarországi emlékdíjat – a Pulitzer örökösök hozzájárulásával – Fábry Pál New Orleansban élő magyar üzletember alapította 1988-ban azzal a céllal, hogy a kelet-közép-európai rendszerváltozást követően elismerést kapjanak a kimagasló szakmai teljesítményt felmutató magyarországi újságírók.


Recenzió

Művészeti alkotások rövid értékelő ismertetése a figyelem felkeltés szándékával. Elsősorban információt közöl a műről, figyelemfelkeltő írás.


Referáló sajtó

A modern hírlapok kora-újkori előfutárának tekinthető. A referáló sajtó képviselői a tények száraz közlésére törekedtek, címnélküli beszámolóihoz kommentár, megjegyzés csak a legritkább esetben tartozott. Témáiként elsősorban a fejedelmek, feudális urak tettei, udvari események, háborúk vagy különleges események szolgáltak, melyeket színtelenül referáltak. A híreket a származási hely szerint (városok) közlik.


Retorika

A szónoklás, az ékesszólás tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett. Ma a rendszeres gondolkodás és önkifejezés eszköze, a kulturált érvelés, vitatkozás tudománya, amely foglalkozik a társadalmi kommunikációban előforduló valamennyi írásbeli és szóbeli közlésfajta (beszédmű) elkészítésének és előadásának tartalmi és formai sajátosságaival. Tárgya minden nyilvános, közéleti megszólalás, minden közéleti kommunikációs helyzet, és szereplője minden nyilvánosan megszólaló ember. azokkal a szerkezeti és nyelvi-stilisztikai sajátosságokkal foglalkozik, amelyek a művelt, irodalmi kifejezésre jellemzők.


Riport

Magas presztízsű műfaj, az újságírás és a szépirodalom között helyezkedik el. Amellett hogy leír pontos információkat, neveket, helyszíneket és ezeken kívül tartalmaz párbeszédeket, hangulatfestő elemeket is. Viszont semmilyen módon nem költhet, a riporter nem írhat le olyat alanyáról, ami azzal nem történt meg, vagy nem mondott el. Tényközlő vagy tényhangsúlyozó, de személyes színezetű élménytudósítás cselekményről, eseményről vagy személyről. Témaválasztásában mindenképpen valószínűsíthetőem közérdeklődésre számot tartó érdekes emberekről vagy eseményekről szól. A riporter kifejtheti személyes véleményét, ehhez bele kell merülnie a történetbe.


Sajtó

A sajtótermék jogi gyűjtőfogalom, amelynek tartalmát Magyarországon a többször módosított 1986. évi II. törvény (sajtótörvény) határozza meg. Két fő fajtája a nyomtatott (írott) és az elektronikus sajtó.


Sajtószabadság

Az Alkotmány XII. Alapvető jogok és kötelességek című fejezete, a 60. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. A Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja a sajtószabadságot. Mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét.


Sajtótájékoztató

A meghívottak köre mindig valamely szaksajtó munkatársai. Célja kizárólag hírek vagy hírértékű újdonságok átadására. Az információ tömör, rövid és lényegretörő. A sajtótájékoztató lehetőséget ad kérdések megfogalmazására és megválaszolására. Alapelv, hogy a sajtótájékoztató mindig párosuljon valamiféle vendéglátással, legyen az szendvicsparti, reggeli étkezés, állófogadás a rendezvény időpontjától függően.


Sajtótörvény

1986. évi II. törvény. a sajtóról, egységes szerkezetben a végrehajtására kiadott 12/1986. (IV. 22.) MT rendelettel.


Sárga újságírás

A bulvárújságírás rosszalló értelmű szinonímája , a botrány- és szenzációkeltésre és egyéb etikátlan és szakmaiatlan gyakorlatra építő újságírás pejoratív neve. Kitalálása a magyar származású Joseph Pulitzer nevéhez kötődik.


Sportújságírás

A magyar sportnyelv hosszú ideig nagy számban használta a sporttal együtt átvett idegen szakszavakat. Ezek nagyobb része angol eredetű, kis részben voltak közöttük japán és más nyelvből átkerült terminusok is. A sportnyelvben hosszú évtizedek teltek el, míg a köznyelv és az újságírás is átállt a magyar kifejezések használatára, illetve alkalmazására. (szöglet, középcsatár, hátvéd) Még 1920-ban, az antwerpeni olimpia alatt vetődött fel az ötlet, hogy a sportújságírók alapítsanak nemzetközi szervezetet. 1924. július 3-án megalakult a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség.


Szedéstükör

A nyomtatott kiadványok margók által határolt területe, vagyis a szedési felület, ahol a szedett szöveg, illusztráció elhelyezkedik. A szedéstükör mérete és elhelyezkedése a kiadványon belül állandó. Méretét ciceróban szokás megadni. Rajta kívül oldalszámok és széljegyzetek helyezkedhetnek el.


Széljegyzet

Kemény és kritikus hangvételű, ugyanakkor humoros is. Bármilyen hírértékkel bíró esemény kapcsán, de főleg konfliktusos helyzeteket dolgoz fel. Az írója a személyével kíván hatni. Határozott gondolatmenetet követ, nem mentes az iróniától. A személyes érdekeket mellőzi, inkább globális értékek mellett foglal állást.


Személyiségi jogok

Biztosítja azt a háborítatlanságot, integritást, beavatkozás mentességet, mely a személy társadalmi rendeltetésének, társadalmi szerepének betöltéséhez szükséges. Védi a személyt a szükségtelen, illetéktelen beavatkozásoktól, mely a környezete felől érkezik, és amik veszélyeztetik, sértik a személy integritását. Ptk. 75.§ (1): “A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.”


Szerkesztőség

Felépítése: Főszerkesztő, Főszerkesztő-helyettes, Szerkesztők, Újságírók, Fotósok, Tördelők, Korrektorok.


Szókincs

Egy-egy nyelv valamennyi szava. Stilisztikai szempontból a szavak egy része kevésbé árnyalt, közömbös, más része viszont árnyalt, kifejező, expresszív. A közömbös szavak nem keltenek különösebb érzelmet. Megfelelő szövegkörnyezetben azonban hangulati tartalommal telítődhetnek ezek is.


Tartalomjegyzék

Folyóiratokban szerepel tartalomjegyzék (címoldalon vagy belső címoldalon, a rovatokat is feltüntetve), napilapoknál csak cikkajánló (gyakran rovatonként) a címoldalon.


Tipográfia

A nyomtatás útján előállított kiadványok művészi megformálására törekvő tervezőmunka. A tipográfiai elemek megválasztása nagymértékben befolyásolja a kiadvány olvashatóságát, figyelemfelkeltő jellegét. Ezen feladatok közé tartozik többek között a célnak legjobban megfelelő betűtípus kiválasztása, a szóközök, a sorközök, a bekezdések közeinek meghatározása, a bekezdések igazításának az adott célnak legjobban megfelelő megválasztása.


Tömegkommunikáció

Az információt nem egyén, hanem intézmény bocsátja ki, és továbbítása arra alkalmas technikai eszközzel történik. Jellemzője, hogy szer¬ve¬zett és tömeges formában zajlik. Az üzenet a nagy¬kö¬zönségnek szól, azaz nyilvános. A közönség heterogén, az üzenet feladójától távol lévő emberekkel szimultán kapcsolat jön létre. A közvetlen információcserével ellentétben közvetett, egyirányú információátvitel, a kommunikáció egyik, a modern korhoz, a tömegtársadalmak kialakulásával megjelenő fajtája.


Tördelés

A napilapok tördelésénél egy lapoldal képez egy tipográfiai egységet. A tördelés folyamán úgy kell elhelyezni a különböző cikkeket az oldalon, hogy azok jól elkülönüljenek. A cikkek elhelyezése két módszer szerint történhet:
- tömbrendszer: az oldalon minden cikk záróvonala egy síkban helyezkedik el - zászlós rendszer: nincsen záróvonal, egy-egy hasáb zászlószerűen kinyúlhat a szedés tömbjéből.


Tudósítás

Tényközlő műfaj. Ugyanúgy tartalmaznia kell az alapvető információkat, mint a hírnek. (vagyis hogy kivel, mikor, hol, mi történt) A tudósítás is lényegében hír, azonban mégis több annál. Amellett, hogy a lényegre szorítkozik, igyekszik átadni a helyzet hangulatát, hiszen a helyszínen tartózkodik. A tudósító a helyszínen van, saját személyével hitelesíti az általa továbbított hírt, beszámolót saját élményeivel egészíti ki.


Újságlevél

A középkori Európában még nem mutatkozott igény a hírközlésre. A későbbi újság előfutárának az írnokok kézzel írt, a városi kikiáltók által nyilvánosan felolvasott hírlevél, újságlevél tekinthető. A legrégebbi nyomtatott újságlevél egy 1475-ből származó trieszti nyomtatvány volt, amely Caffa városának török megszállásáról adott hírt.


Útleírás

Az útleírás olyan beszámoló valamely utazás élményeiről, amely a tapasztalatok tárgyszerű, tudományos hitelű és jelentőségű rögzítésére törekszik, szemben a szubjektív reflexiókat előtérbe állító útirajzzal. A műfaj ókori eredetű, de virágkorát a 15-18. században élte, a nagy felfedezőutak és a gyarmatosítás időszakában.


Vezércikk

A szerkesztőség megnyilatkozása. Az újság politikai irányultságát, a lap mögött álló politikai tényezők törekvéseit fejezi ki, többnyire a lap első oldalán. A közélet, a politikai élet eseményeihez való igazodást ezekből az írásokból pontosan lehet nyomon követni. A klasszikus vezércikk az egész lap irányvonalát tükrözi.
A vezércikk hossza összefonódik azzal a jelentőséggel, melyet a lap tulajdonít a vitában tárgyalt témának. A Révai Lexikon szerint: a hírlap élén álló, az általános politikai helyzettel vagy valamilyen aktuális napi kérdéssel foglalkozó közlemény, amely a közvéleményt a lap álláspontjának próbál megnyerni.


Vitacikk

Két publicista két véleményt mond egy dologról, és azokat egy időben egymás mellett közlik.


Wikipedia alapján