Technika/Életmód

Ötöslottó – A bolondok adója

2013. 10. 25. • Szerző: Adams
Ötöslottó – A bolondok adója

Országos hírré válik, amikor valaki megnyeri az ötöslottót , főleg olyankor, amikor bámulatos, az egyszerű ember számára felfoghatatlan pénzmennyiségről van szó, mint főnyeremény. Ennek ellenére az 1957-es magyarországi bevezetése óta eltelt 56 év alatt senki nem került nyilvánosság elé, ki az a szerencsés hazánkfia, aki megfogta Mammon isten lábát. Özvegy Ring Sándornét pedig nemes egyszerűséggel mitologizáljuk.

Miért is nevezik gúnyosan a lottót a bolondok adójának? Mivel a szerencsejáték mindig is állami monopólium hazánkban. Minekután a szerencsejáték infrastruktúrája és lebonyolítása az állam kezében van, és a pénzforgás igen csak magas a cégnél, a sorsjegy árának befizetését pedig az adóval ellentétben önként végzi a delikvens, sokakban erősen él a gyanú, hogy valójában sosincs lottónyertes hazánkban, hacsak nem ’Állam bácsi’. Hogy ez így lenne, se megerősíteni, se megcáfolni nem fogják a bemutatásra kerülő felvetések, csupán meg akarják mozgatni a vakhívő szerencsejátékos agytekervényeit. E szkeptikus írás célja elsődlegesen elültetni a kétely-mételyét a sorsjegy-mentalitásúak fejében, akik már hosszú listával rendelkeznek arról, mit tesznek a gigantikus összegű nyereménnyel, ha meglegyinti őket a szerencse fuvallata, még akkor is, ha el sem jutottak abba a helyzetbe, hogy vegyenek egy szelvényt…
 
Kezdjük először is egy találós kérdéssel!
 
Mi a halott ember utolsó mondata?
  Szervusztok, én vagyok, aki megnyerte a lottót, és itt van nálam a nyeremény is!
 
Azt hihetnénk, hogy ezzel sikerült is megmagyarázni, miért nem vállalják fel a nyilvánosság előtt a nyertesek a kilétüket, főleg ha mélyen a lelkünkbe szállunk és bevalljuk magunknak, a mi társadalmunkra erősen jellemző az általános irigység, illetve más sikerének a cinikus lefitymálása, akár megvetése (dögöljön meg a másik tehene is-gondolatkör). Következésképpen nem kifizetődő a nyíltság, ha a srácoknak való hencegésnél élettel összeegyeztethetetlen sérülést szenved a lottónyertes.
Az sem teljesen bizonyos, hogy minden szerencse fia, vagy leánya jól táplált bőrönddel azonnal elhagyja szülőföldjét, amint a tenyerébe csattannak a milliárdok. Ez a fajta különös, ritka, de könnyen behatárolható emigráció már rég szemet szúrt volna az irigykedve vizslató szeműeknél, de még az adóhatóságnál is. Az effajta elsunnyogókban is feltámad idő múlva a honvágy, és ha két kézzel szórná is a nyereményét odakünn, ez esetben is több generációnyi utódot eltartani képes életjáradéknyi összeggel térne vissza. Röviden szólva: ha elmegy, ha marad, a pénznek nyoma van, amiből felismerhető a nyertes kiléte, még sincs tudomásunk a fiktív Szemlédi András-on kívül ötöslottó nyertesről. Ennek okait néhány tételben érdemes egy kicsikét boncolgatni.
 
Első argumentum: 6 lépés távolság-teória
A Karinthy Frigyes nevéhez köthető szociológiai felismerés (a Földön bárki kapcsolatba hozható bárkivel egy ismeretségi láncon keresztül, amelyben a két végpont között maximálisan öt elem van), vagyis egy láncban a növekedésével párhuzamosan az ismerősök száma exponenciálisan növekszik. Például ha az olvasó el akarja érni mondjuk a Föld legbefolyásosabb emberét (az Egyesült Államok elnökét), annyi a dolga, hogy keres egy vérbő Fideszest ismerősei közül, az megkeresi a helyi képviselőt, ő a párt elnökét, vagyis a miniszterelnököt, az pedig elereszt egy telefont a kollégájának a tengere túlra. Ebben a példában csupán három elem szerepelt, vagyis egy magyar kisembernek ennyi kell, hogy elérje Barack Obamát.
A 6 lépés távolság elmélete szerint bárki, még az ötöslottó nyertes is elérhető mondjuk az őt vallatni óhajtó bulvárújságíró által, még ha ő nem is olyan közismert személy. De senki sem éri el a nyertest, még ha olyan nagy hatásfokkal bujkál is, mint ahogy tette azt mondjuk Osama bin Laden.
 
Második argumentum: Diffúzió
A diffúzió, vagyis az anyagáramlás (máshogy szólva: anyagiak áramlása), egy ösztönös emberi viselkedésnek a nyomát takarja, amit egy mondvacsinált Sherlock Holmes is ki tudna nyomozni. Ez a viselkedés pedig a nyertes által feldolgozhatatlan és elkölthetetlen mennyiségű pénz áramlása, jószívű dotálása családtagok, rokonok és kedves barátok részére, hiszen lelke mélyén mindenki örülne ilyen rokonnak, tehát viszonozná is. Ha nem is a serényen szerény nyertes bukik le a hirtelen jött jóléttel, de a kisegített, megajándékozottak bizony még kevésbé lesznek ezzel bujdosók. Ha az olvasó nem is ilyen holdudvartartásos alany, attól még egy ismerőse akár lehet az, vagy az ismerős ismerőse, vagy… 5 elemen belül bárki a láncban, akiknek életében pályaháborgást idéz elő eme javadalmazás. A rokonok száma amúgy is a pénzzel párhuzamosan növekszik, kik közrefogják a nyertest. Mindezek ellenére a meg-nem-nevezett-nyertes-rokon-általi-meggazdagodás sem napihír, pedig ebből sokkal több lehetne, mint a körülbelül félévenkénti lottónyertesekből, de nincs, vagy csak kacsa, amelyik hápog.
De ha a társadalmi hatását nem is érhetjük nyomon a diffúziónak, a gazdaságit már annál inkább kellene.
A pénznek mindig is volt egy akkora kritikus tömege (tőke), hogy már lelkiismereti problémákat okoz, ha hasztalanul fekszik. A gondtalanul elfecsérelt napok, hetek, hónapok elteltével, miután még mindig nincs nyoma, hogy fogyna a nyeremény összege, a legtöbben forgatni kezdik, és vállalkozása, adakozásba, vagy a merészebbek kaszinózásba kezdenek (easy come, easy go). Még senki sem találkozott Én nyertem a lottót Kft.-vel, vagy a száz leggazdagabb honfitársunk proscriptiójának listáján sem lottónyertest, pedig pár évenként akkorára duzzad a főnyeremény, hogy begyűrűzhetnek oda is, de mégsem teszik.
 
Harmadik argumentum: analógiák
Ha figyelembe vesszük, hogy az USA-ban, ahol valóságos sorsjegy-mánia uralkodik, és a hallatlanul nagy összeget nyerőkről még a magyar sajtóból is lehet értesülni, kik egy hatalmas csekket szorongatva bárgyún mosolyognak a vakuvillanások irányába, akkor is gyanús az a nagy csend és titkolózás, amit a magyar nyertesek okoznak immár félszáz éve. A magyarnak csak 10 millió irigyre kell figyelnie, míg a jenkinek cirka 316 millióra, egyszóval tökösebbek nálunk. De az emberi tényezőt figyelmen kívül hagyva is, magának a szerencsejátékot szervező cégnek is érdeke, hogy bemutasson olykor-olykor egy szerencsés emberfiát, hiszen ez olcsó marketing fogás a többi játékos beetetésének, hogy lám-lám, neki sikerült, nyert, mert játszott. És persze a mi cégüknél! Ennek ellenére minálunk e reklámgépezet nem igen dolgozik, és csak fiktív karakterekkel etetik a potenciális sorsjegyvásárló populációt.
 
Negyedik argumentum: matematika
A matematika a priori tudomány, tehát tényekkel dolgozik, éppen ezért makacs. Segítségével például kiszámították, hogy az ötöslottó nyerési esélye 1:43.949.268. Tehát ha minden magyar állampolgár játszana egy adott héten négy szelvénnyel, és senki sem adná meg kétszer ugyanazt az 5 számot a 90-ből, akkor kihúznák a nyertest. Ha csak egy szelvénnyel tennénk ezt, akkor a nyertes szám kihúzásának az esélye 1:4-hez lenne, s folytathatnánk. Nem is tűnik olyan soknak, nemdebár? Csak hát kérem szépen, a lottót okos emberek találták ki, s hiába csökkentik a találati értéket (90, 45, 35), hozzá növelik a megtett fogadási mennyiséget (5, 6, 7), tehát növelik a találati esélyt, de ezzel csökkentik a maximális nyereményt. Természetesen jogosnak tűnik, hogy az ötöslottó fizeti a legmagasabb telitalálatot, és a skandináv lottó pedig a legalacsonyabbat, hiszen arányossá teszik a szerencse faktort. Ezzel nincs is probléma. Az anomália ott kezdődik, hogy a telitalálatból – igencsak ritka kivételektől eltekintve – csupán egy árva szelvény van, viszont az alatta lévőknél jóval több, és nem követnek semmilyen arányosságot. Tehát a halmazból nem következik az eredmény; de hát ilyenkor hozzák fel a szerencse (véletlen) tényezőt. Mielőtt matematikai vitába keverednének az olvasók, felhívjuk kedves figyelmüket, hogy csupán szemléltető ábrázolásként vettük fel a matematikai argumentumot, nem analizálás végett.
 
Ötödik argumentum: Emberi tényező
Az emberi tényező az okozója az előző négy argumentumnak, miszerint senki sem tökéletes (hiszen ember!), ezért hibázik. Hibázhat a rejtőzködést, a titkolózást, a színészkedést illetően, vagy akár a tetteiben. Miről is van szó? Először is az ember és a – nagy mennyiségű – pénz kapcsolatáról. Ugyanis a sok pénz hülyít, főleg, ha nem ismerjük eléggé. Ugyan sokan ismerik, méghozzá elég jól a hatalmas összegeket (mágnások, iparbárók, bankárok, stb.) de nem meglepetés, nem ők a lottószelvény vásárló célcsoport, hanem a kispolgár. És ez a fajta ember nem ért a pénzhez, mivel sosincs elég neki, éppen ezért vásárol sorsjegyet. Aki egész életében beosztotta a pénzét, és tudja, mennyire nehéz megszerezni, azt a lehető legteljesebben üti fejbe a megszámlálhatatlan nyeremény. Így keletkezik a legkönnyebben a parvenü, a felkapaszkodott újgazdag embertípus. Az újgazdagok és a régi gazdagok jelleme abban különbözik, hogy az újgazdagokban valamennyi hiba fokozatosabb mértékben és rosszabb formában van meg. Újgazdagnak lenni ugyanis annyit tesz, mint gazdagságban járatlannak lenni, vallotta Arisztotelész (Rétorika), Shakespeare szerint (VI. Henrik) a lóra kapott koldus agyonhajszolja paripáját.
A sztereotip újgazdag éppen ezért fölényeskedő, tapintatlan és pöffeszkedő, ill. impulzív vásárló, mindezt az ismeretlen önfegyelem hiánya okozza és a frissen kinevelt úri gőg. Tehát kivetkőzik az eleddig megszokott hétköznapiságából, ami igen csak feltűnő jelenség, mégsem bukott le ilyen viselkedésű ember, mint lottónyertes (fehérgalléros bűnözők viszont annál inkább).
Meg aztán megfordíthatjuk a diffúziót, és akár az amatőr csillagászok a fekete lyukat, úgy érdemes keresni a lottónyertest: hol támadt a legnagyobb űr. Mert ugyebár ha nem árulja el a szerencsés nyertes a legközelebbi hozzátartozóknak sem a sikert, akkor ennyi erővel az átutalás napján megvásárolhatja az első repülőjegyet, és szótlanul elhagyhatja az életterét. De ilyen eltűntekről sem tudunk, a Runaway Train nem róluk szóló dal.
 
A sorsjegy nevét onnan kapta, hogy a szerencsés nyertes életének megváltoztatja a sorsát, méghozzá pozitív irányba. Miért mégis az a helyzet, hogy hazánkban az előbb felsoroltak ellenére mindig csak negatív irányba romlik a kollektív sors, de a nyertesek száma permanens?
Tessék ezen elgondolkodni, mielőtt megvásárolnád az ehetit!
 
 
 
További olvasmány:
http://www.mult-kor.hu/20120117_ossznepi_bufelejto_


Szerző:
Adams
Vicus Teuto
Férfi
1984
Követem
A Tini Titánokról, őszintén
Képregény és rajzfilmvilág II.
Derekasság a filmiparban
MUSIK IST ZERFALL
Ötöslottó – A bolondok adója
Mosolykát államfőnek!
Süllyesztés - Hogyan járul hozzá a mai videojáték az eltömegesedéshez
Carole Landis születésnapjára
Gondolatok a fészbúkról
A SÖTÉT LOVAG: FELEMELKEDÉS -kritika
Vámos Miklós: Marilyn Monroe csodálatos halála
Olimpikonok a TF-en. (2) Pars Krisztián
Olimpikonok a TF-en. (1) Risztov Éva
Miért gagyik a verekedős videójáték-filmadaptációk
Spanyolasz Eb-döntő
Ismeri a Szandi-mandit?
Beépített főnök - Magyarország!
Homo Politicus Hungaricus
100 éve született Sonja Henie, ’A jég királynője’
LFL, vagyis Fehérneműs Fehérszemélyek Ligája
Összefogás: bukott koncert = bukott előadók?
Magyar fiatalok külföldi munkavállalása
Angyalok és démonok Hollywoodban: Mihály arkangyal és Azazel démon
Green-Go Fest beszámoló
Városfejlesztési osztály (Parks and Recreation)
A netes pornó diszkrét (hi)bája
Világsiker magyar popzenészként
Képregény és rajzfilmvilág: Batgirl vagy Supergirl?
Magyarok az F1 viharában
Magyarok az F1 viharában, a box utca kulisszatitkai
Svindlerek (tv-sorozat) kritika
A posztmodern ember jellemrajzai III. rész
Volpone, avagy a pénz komédiája (2003)
A posztmodern ember jellemrajzai II. rész
MAN vs FOOD - Fald fel Amerikát!
A posztmodern ember jellemrajzai
Könyvajánló: Ladislav Klíma - Abszolút akarat vagyok
When Nietzsche Wept

« Előző cikk
Következő cikk »
Gyermekjogi kampány - Jogod van játszani!Gyermekjogi kampány - Jogod van játszani!
Mostanában gyakran látogatom a különböző segélyszervezetek oldalait, az UNICEF weboldalán böngészve találtam egy lehetőséget, ...
A mezei tapsifüles és a vegyi fegyverA mezei tapsifüles és a vegyi fegyver
Amikor vegyi fegyverről hall az ember, egyből megborzogatja a hideg, és ágaskodni kezdenek a szőrszálai, mert félnek, nehogy ...

Legnépszerűbb cikkek »
Kis írógép történelemKis írógép történelem
Manapság a számítógép szinte teljesen kiszorította, de a mai napig vannak hívei és főleg gyűjtői. Az írógép sok változáson ...

Hozzászólások

Új hozzászólás beküldése: