Sokak számára az ENDOMETRIÓZIS ismeretlen betegség. Az átlagember minden betegséggel nem lehet tisztában addig, amíg nem találkozik vele saját maga vagy szerettei, ismerősei által, illetve nem olyan közismert betegség, melyről már hallhatott valamilyen formában.

Az endometriózis 176 millió nő életét nehezíti meg világszerte, így minden 10. nő szenved a betegség tüneteitől.

Az endometriózis jellemzője, hogy méhben található nyálkahártya a méh üregén kívül is megjelenik és a méh nyálkahártyájával ellentétben nem tud onnan kiürülni a menstruációs ciklus során, így a nyálkahártya nem tud szabadon távozni, ezáltal terjed, halmozódik. Ezek után csomók, foltok, rosszabb esetben ciszták jelennek meg. Ilyen terület lehet például a méh külső fala, a petefészek vagy a húgyhólyag, majd összenövéseket alkot, ezáltal újabb fájdalmakat okoz. Ezen területeken gyulladás és hegképződés jön létre, így a petevezetékben záródás keletkezik, amellyel a meddőség lehetősége merülhet fel.

A méhnyálkahártya szigetek szintén reagálnak a hormonális változásokra, ugyanúgy, mint az endometrium (nyálkahártya). A menstruációs ciklus alkalmával az endomtriózisos részek nagyobbak lesznek, bevérezhetnek, ezáltal vérrel telt hólyagok, ciszták alakulhatnak ki, változó mérettel. Probléma lehet az is, ha a hólyagok megrepednek, majd vértartalmuk a hasüregbe jut, így nagy esély van a környező szervek közötti összenövésekre.
A betegség kialakulása minden nőnél fennáll, amint az első menstruációja megjelenik, illetve amíg a változó korba be nem lép, így a gyermekvállalást is nagyban befolyásolja e betegség.

Napjainkban is sokan szenvednek az endometriózis fájdalmaitól, tüneteitől és a műtétekből való felépüléstől, illetve a kezeléshez szükséges gyógyszerek mellékhatásaitól.

Gabriella egy 31 éves mérnök, számára 15 év orvoshoz járás után, elfogadhatóvá vált a betegséggel együtt élni és szívesen válaszolt kérdéseimre, mellyel remélhetőleg sok nőtársunk figyelmét fel tudjuk hívni e betegség tüneteire.

K-R.K: Milyen tüneteid voltak a betegség felismerése előtt?
G: Éles, késszúrás-szerű fájdalom, mindig ugyanott, ugyanazon a ponton. Kitapintható csomó. Erős vérzés. Ciklustó független, állandó tompa alhasi fájdalom.

K-R.K: Meddig tartott amíg rájöttek, hogy mi a problémád?
G: Nagyjából 15 év, körülbelül akkor kezdték a találgatásokat: vakbélgyulladás, ami aztán magától meggyógyult, petefészek-gyulladás, ciszta, emésztő rendszeri problémák stb.

K-R.K: Milyen tapasztalataid voltak az orvosokkal kapcsolatban?
G: Az egyik orvos azt mondta, miután „nem talált semmit”, hogy lehetőleg LÉTEZŐ betegséggel menjek hozzá. Fél évre rá diagnosztizáltak IV. stádiumú endometriózist. Sajnos nagyon nehezen felismerhető betegségről van szó, így az, hogy ennyi ideig nem találták meg nem csak az orvosokon múlott. Rengeteg UH-on, CT-n és egyéb vizsgálaton vagyok túl, de biztos eredményt csak hastükrözés hozott. Ha tudom, hogy ez a megoldás már korábban „kértem” volna.

K-R.K:   Hány éves vagy?
G: 31 voltam decemberben.

K-R.K: 15 éves korod óta nem tudsz teljes életet élni?
G: Mindig is zavart ez a rejtélyes fájdalom, de akár hálás is lehetek neki, mert mára eszméletlen magas lett a fájdalomküszöböm!

K-R.K:   Hány orvosnál jártál?
G: Rengetegnél. Ha számszerűsíteni kéne szerintem 10 körül.

K-R.K: Hány műtétre került sor az évek során? Milyen jellegű beavatkozások?
G: Kettő műtétem volt, az első 2011 februárban, a második 2012 májusban. Szerencsére mindkettő laparoszkópos műtét volt, így pár kisebb vágással megúsztam a dolgot. Leégettek a belső szerveimről a rendellenes szöveteket, feloldották az összenövéseket, eltávolították a cisztákat és legutóbb egy miómát is levettek a méhemről, aminek szintén ez a betegség lehetett a kiváltója.

K-R.K: Mennyi idő volt mire sikerült felépülni 1-1 műtétből?
G: Nem sok, 2 hét után már dolgoztam, 5-6 hét után pedig teljes felépülés várható, de ez jóval hosszadalmasabb lett volna, ha mégis vágni kell vagy komolyabb beavatkozásra van szükség.

K-R.K: A műtét után milyen változásokat észlelsz?
G: Enyhültek a fájdalmak és gyengébb volt a vérzésem is.

K-R.K: Az orvosod milyen kezelést ajánl? Szedsz gyógyszert?
G: A műtét közös megegyezés volt, utókezelésnek az orvosom gyógyszeres hormonkezelést javasol. Van egy speciálisan erre a betegségre kifejlesztett gyógyszer, amihez szövettannal igazolni kell az endometriózist. Addig pedig, amíg nem lesz meg a szövettani eredmény fogamzásgátlót szedek megszakítás nélkül, így a menstruációs ciklus gátlásával az endometriózis tüneteit csökkenteni, terjedését gátolni lehet. Az előző műtétem után 9 hónapig szedtem a gyógyszert, aztán abbahagytam. Rá 2 hónapra kiújult az endometriózis és utána jött az újabb műtét, így addig amíg nem szeretnék gyereket gyógyszert szedek.

K-R.K: A gyógyszernek milyen rossz mellékhatásait tapasztaltad?
G: Hízás, enyhe depresszió, eleinte puffadás, szédülés, hányinger. Ezek nagy része idővel meg is szűnt.

K-R.K: A mindennapi életedet mennyire nehezíti meg a betegség?
G: Nekem elég erős vérzésem is volt, így a fájdalom mellett ennek kezelése is komoly kihívást jelentett. A nagy vérveszteség miatt sokat szédültem, többször el is ájultam. Szerencsére a normál hétköznapokban csak tompa fájdalom volt jellemző, így akkor elviselhető volt a dolog.

K-R.K: Neked is befolyásolta a munkádat?
G: Irodában dolgozom, így fizikai terhelésnek nem vagyok kitéve, de a fájdalom miatt sokszor dekoncentrált és fáradt vagyok.

K-R.K: A dekoncentráltság okozott már nagyobb problémát az életedben? Munka, iskola vagy az életed bármely területén a betegség miatt?
G:  Nem.

K-R.K: A szabadidős tevékenységeidben is hátráltatott a fájdalom?
G: Erre 10-es skálán azt mondanám, hogy 10-es, mert már 10 éves korom óta táncolok, heti 2×3 óra, de amikor nagy fájdalmaim voltak egyáltalán nem tudtam próbálni, kimaradtam dolgokból, nehéz volt felzárkózni, visszaszokni stb. Illetve a műtétek miatt hónapokra kiestem a táncból, emiatt felszedtem pár kilót, amit nehezen tudok ledolgozni, plusz ugyanúgy kimaradok dolgokból és ez nem jó!

K-R.K: Van valami a menstruáción kívül, ami esetleg befolyásolja a fájdalmakat?
G: Nekem az összenövések miatt már nem csak a menstruációval összefüggő fájdalmaim voltak, de más egyéb nincs ami befolyásolja.

K-R.K: A endometriózissal kapcsolatos fórumozók között sok hozzászólását olvastam, mely szerint speciális diétát tartanak. Te hogy állsz a diétával?
G: Nem eszem cukrot és vörös húst, más diétát nem tartok. A cukrot xilittel helyettesítem, amiben csak lehet, ritkán mesterséges édesítőt is használok.

K-R.K: Mennyire tudod tartani a cukor nélküli életet?
G: Sok mindenben van cukor, amire nem is gondolnánk, így nem teljesen nulla a cukorfogyasztásom, de nagyon igyekszem!

K-R.K: Mennyiben könnyíti meg a diéta a betegséged, illetve az életed?
G: Mivel a speciális diétát nem tartom, így erről sajnos nem tudok sem jót, sem rosszat mondani. Remélem a cukor és a vörös hús elhagyásával is teszek valamit az egészségem érdekében.

K-R.K: Ebben a témában megosztó a torna, mozgás és a kimozdulás kérdése. Te mit gondolsz a tornáról?
G: Speciális tornát nem csinálok, de (amikor épp nem a műtétekből épülök fel) rendszeresen futok, táncolok és különböző tornákra járok (kempó aerobic, zumba, lebegőtorna stb).

K-R.K: Nem gondoltál a speciális tornára?
G: Nem.

K-R.K: Gondolom azért a tánc, a zene és az egyéb elfoglaltságok némileg enyhítették a fájdalmakat (mint figyelemelterelés). Milyen táncra jársz?
G:  Magyar néptánc. Nem a fájdalom és a betegség tölti ki az életem, abszolút jól kezelem a helyzetet.

K-R.K: Barátok, rokonok mit vettek észre az egészből? Mennyire tudnak segíteni?
G: Mindenki tisztában van a betegségemmel, akinek fontosnak tartottam elmondani. Azt tudják, hogy sokat szenvedtem már vele/miatta, de alapvetően egy pozitív életfelfogású, életvidám ember vagyok, így nem nyomja rá a bélyegét a dolog az életemre. Emiatt nem kell, hogy másképp kezeljenek vagy bármi, egyedül is megbirkózom vele, de természetesen mindenben támogatnak.

K-R.K: Esetleg titkolnod kellett? A munkahelyeden tudják, hogy ezzel a problémával küzdesz?
G: Nem kell titkolnom, sőt bárkinek szívesen beszélek róla, akit érdekel és megkérdezi, hogy mi is ez. A munkahelyemen is tudják természetesen és ők is támogatnak, ha bármire szükségem van vagy orvoshoz vagy épp kórházba kell mennem.

K-R.K: Tudsz teljes életet élni így is?
G:  Igen, ez szerintem csak hozzáállás kérdése! Lehetne otthon keseregni, de túl is lehet lépni ezen! Úgyhogy én mindenkit arra biztatnék, hogy ne forduljon magába, ne temetkezzen a betegségbe. Pozitívan kell szemlélni a dolgokat, még ha néha nagyon nehéz is.

Az endometriózist napjaink népbetegségének is hívhatnánk, hiszen azzal, hogy minden 10. nő érintett sok mindent elárulunk. Gabriella elmondása szerint életét nagyban megnehezíti ez a betegség, mégis teljes életet él és nem hagyja, hogy a betegség legyűrje és hogy mindennapjait befolyásolja. Fiatal nőként mindent megtesz amit szeretne, kisebb kihagyásai voltak az általa, oly nagyon szeretett néptáncban, de idővel és a műtétek, gyógyszerek segítségével remélhetőleg ez is ki lesz küszöbölve életében. 15 éves küzdelme az endometriózis fájdalmaival mégsem törte meg, ennyi idő után is teljes életet tud élni és szívesen segít másoknak is!

Galéria