„A háború drog, és az akciók feszültsége halálos függőséghez vezet.” (Chris Hedges)

A film címe magyarra fordítva annyit tesz, hogy a Bombaszakértő. A bombák földjén cím pontosítja a film helyszínét, ezzel az elnevezéssel kötve azt Irakhoz.

Az Amerikai Egyesült Államok hadserege 2003. március 20-án indította meg Irak bombázását, majd szárazföldi erők bevetésével elfoglalta Bagdadot és megszállta az országot. Az iraki ellenállók és a nemzetközileg támogatott Új Iraki Hadsereg között azóta is tartanak az összecsapások. Mellettük a síita többség és szunnita kisebbség között is polgárháború zajlik. Amerika nem indokolta a háború kirobbantásának fő okát (casus belli), így az Irakban folyó harcok a terrorizmus elleni háborúként vonultak be a történelembe, illetve felfoghatóak a 2001. szeptember 11-i terrortámadás válaszának is. 2009. június 28-ig 4318 amerikai katona vesztette életét Irakban.

Nem kell hősnek lenned ehhez a munkához. Persze nem árt, ha az vagy. William James (Jeremy Renner) természetesen annak képzeli magát, amire jó oka van, hiszen eddig 873 (?!) különféle bombát sikerült hatástalanítania. Ebben a szakmában viszont elég egyszer hibázni. Ezt ő is pontosan tudja, ezért végzi úgy a munkáját, ahogy: a parancsokra fittyet hányva és köpve mindenféle szabályra. De ezt is megteheti, mert nincs más, aki elvállalná a világ legveszélyesebb munkáját. Irakban tudniillik fanatikusokra van szükség. Vakmerő katonákra.

A Bombák földjén egy háborús propagandafilm. A fanyalgóknak üzenném – van belőlük bőven -, hogy nem feltétlen szükséges az, hogy egy filmnek eleje, és vége legyen. A legjobb példa erre pontosan ez a film, ami egy a mai napig lezáratlan háborút mutat be azzal, hogy lerántja a leplet mindarról, ami 2003 óta Irakban történik. Talán nincs ilyen kaliberű katona a seregben, mint Williams James, de én simán el tudom képzelni, hogy hasonló problémákat kell megoldaniuk az ott szolgálatot teljesítő alakulatoknak, azaz biztos vagyok benne, hogy ennek a mozinak nem kevés köze van a valósághoz. A film végén még a hogyanra is választ kapunk, azaz miképp lehet elviselni a háborút anélkül, hogy az ember megőrülne és komplett idegroncs válna belőle.

Irakban az egyik legnagyobb problémát az okozza az amerikai katonáknak, hogy a másodperc tört része alatt eldöntsék azt, ki az igazi ellenség. A gyors felismerése annak, hogy ki készül éppen robbantani, ki akar fegyvert fogni rájuk. Komolyan mondom, hogy eldobom az agyam! Nem normálisak ezek az arabok, akik majd minden egyes katonai akció során vagy végig kint nézelődnek az erkélyükön, vagy az utcán sétálgatnak fel-alá, hirtelen és megtévesztő, olykor pedig fenyegető mozdulatokat tesznek. Nem féltik az életüket? Vagy csak egyszerűen nem akarnak tudomást venni az országukban dúló háborúról? Ezt talán csak ők tudják.

A kedvenc jelenetem egyértelműen a mesterlövészek párbaja volt, ahol tényleg pattanásig feszülnek az idegek. De a bombahatástalanítós jelenetek is nagyon ott vannak a szeren, amik akár önállóan, azaz akár rövidfilmként is simán megállják a helyüket. Ezért aztán még a sorrendjük sem lényeges, nyugodtan fel lehetne cserélni őket. A film minden egyes jelenete/képe extra feszültséggel átitatott és olyan gyorsan követik egymást, hogy letaglózzák az embert.

A Bombák földjén a tökéletesség határát súrolja, a film véleményem szerint abszolút rászolgált a 6 Oscar-díjra. A hangok, a vágások, a szövegek, minden nagyon klappol, az egész rendezés vérprofi. Kathryn Bigelow háborús filmjével végérvényesen beírta magát a filmtörténelembe. Az már csak hab volt a tortán, hogy teljesítménye elismeréséül Oscar-szobrot kapott, ezzel pedig ő lett az első nyertes női filmrendező!

 

Értékelés:

9/10

Pozitívumok/negatívumok:

+ a témaválasztás: az iraki háború a bombaszakértők szemszögéből
+ az adrenalin
+ minden egyes akció
+ a mondanivaló
+ a rendezés
– repkedő testrészek

 

Díjak:

  • Oscar-díj (2010) – Legjobb film
  • Oscar-díj (2010) – Legjobb rendező (Kathryn Bigelow)
  • Oscar-díj (2010) – Legjobb hang
  • Oscar-díj (2010) – Legjobb vágás
  • Oscar-díj (2010) – Legjobb forgatókönyv
  • Oscar-díj (2010) – Legjobb hangvágás

 

Kathryn Bigelow fontosabb filmjei:

  • Kék acél (1990.)
  • Holtpont (1991.)
  • Atomcsapda (2002.)

Előzetes

Galéria