Lesz még James Bond film, ez biztos. Ám nagy kérdés, hogy Daniel Craiget vajon láthatjuk-e még a legendás 007-es ügynök szerepében? A filmsztár először azt nyilatkozta, hogy a Fantom visszatérrel megáll négynél, aztán meggondolta magát és még egy részre leszerződött, ám azóta megint azt hallani, hogy vége, befejezte. A Craig rajongók tehát még mindig nem nyugodhatnak meg.

A legújabb James Bond filmben, a SPECTRE-ben ügyesen felveszik a korábban elejtett fonalakat. Már magából a címből is erre következtethettünk, de az alkotók nem csak a mindenkori főgonosz, Ernst Stavro Blofeld, hanem a frissebb részek tekintetében is hasonlóképp járnak el, így a Quantum csendjében elfeledett történetet (Mr. White) is folytatták. Ez utóbbinak én kiváltképp örültem, mert nekem személy szerint már nagyon hiányzott ennek a sztorinak a lezárása. (Így duzzad a SPECTRE-vel trilógiává a Casino Royale és a Quantum csendje, miközben a Skyfall egy különálló történetet képez.) Ezek mellett a mostani történetvezetésben sincs hiba. Jó látni, ahogy Bond felgöngyölíti az ügyet, majd végül eljut régi-új ellenfeléhez, Blofeldhez (Christoph Waltz), akivel korábban már hatszor hiába küzdött (Dr. No, Oroszországból szeretettel, Tűzgolyó, Csak kétszer élsz, Őfelsége titkosszolgálatában, Gyémántok az örökkévalóságnak), mígnem végül a Szigorúan bizalmas emlékezetes helikopteres nyitóakciójában végzett vele. Most azonban újra működésbe lép a kegyetlen kémgyilkoló szervezet, élén a legkegyetlenebb gyilkossal. Már a monumentális mexikóvárosi nyitójelenet kellő lendületet ad, ami végigkísér bennünket a film 148 percében. (Itt 1500 statisztával dolgoztak, ennyi kosztümöt kellett elkészíteni.) Autós üldözés a Tevere partján, túszmentő akció az Alpokban, Marokkóban pedig egyenesen a filmtörténet legnagyobb robbantását láthatjuk, mely ezáltal bekerült a Guiness Rekordok Könyvébe. Vigyázat! Ez a gigantikus rombolás teljesen valóságos, nem holmi trükkfelvétel! Ehhez 8140 liter kerozint, ill. 24 robbanótöltetet használtak fel. Csendben megjegyezném, hogy azért az MI 6 főhadiszállásának földdel egyenlővé tétele sem volt utolsó látvány… De általánosságban elmondható a Bond-filmekről, hogy minimális bennük a számítógépes látványtervezés, így minden látványos akciójelenet a kaszkadőrök munkáját dicséri, valós robbanásokkal fűszerezve. Sam Mandes kapta újra meg a karmesteri pálcát, aki nagy sikert aratott az 50 éves jubileumra készített Skyfallal, a brit rendező ebbe a filmbe is sok londoni akciójelenetet pakolt, mindenki nagy örömére. 142 perces játékidejével amúgy a SPECTRE minden idők leghosszabb Bond mozija (Őfelsége titkosszolgálatában 136 p., Casino Royale 139 p., Skyfall 137 p.).

Bond múltjáról újfent elég sok új információt tudunk meg, ami szerintem mindig rendkívül érdekes. Csakúgy, mint a sok-sok visszatérő motívum a korábbi Bond-filmekből. Az Őfelsége titkosszolgálatára több szempontból is hajaz a friss alkotás (klinika az Alpokban, és részben a végkifejlet). Aztán az Oroszországból szeretettel klasszikus vonatos bunyósjelenete is visszaköszön. Az itteni keménykötésű, Hinx (Dave Bautista) is van olyan szívós, mint Grant (Robert Shaw) a második részben, aki hasonlóan durván szorongatja meg Bondot. Vagy a Goldfingerben látott kínzójelenthez hasonlót tettek ebbe a részbe is, melyben Blofeld hajszál híján végez vele. (Abban is, itt látható egy-egy klasszikus Rolls-Royce: előbbiben a Phantom, míg ebben egy 1948-as Silver Wratih.) A film elején látható vicces kanapéra zuhanás pedig a Csak kétszer élsz című epizódot juttatta eszembe, amikor a brit ügynök Hong Kongban a titkosszolgálat főhadiszállására csúszdázik le és végül köt ki egy szófán. (Itt minden romba dől körülötte, de ő még ekkor is elegánsan megigazítja a ruháját.) Ugyanakkor kicsit Magányos ügynök is, mikor saját szakállára kezd dolgozni, mire M (Raplh Fieness), majd az ő főnöke, C (Andrew Scott) kivonja a forgalomból (a pisztolyát miért nem kell leadnia?). Végül a Danel Craiges epizódokra – a már korábban említett Mr. White-os szál mellett – is több helyütt történik visszautalás (M, Vesper, Le Chiffre, Silva, Greene).

A titkosszolgálatok szükségességének megkérdőjelezése már a Skyfallban is napirendre került, itt azonban egyenesen ez jelenti a fő bonyadalmat.  Kezdődik mindez az MI 5 és MI 6 összevonásával, ám C (Andrew Scott) eltökélt célja a titkosszolgálat(ok) végleges felszámolása. A párizsi és a belgiumi terrortámadások fényében azt kell mondanunk, hogy sajnos új értelmet nyert a teljeskörű megfigyelés fontossága. Azaz nagyon is aktuális témát boncolgat a film. Ezt persze nem tudhatták előre a készítők. C szerint az ügynökök feleslegesek, így terepre a továbbiakban már nem kell ember. A dupla nullás státuszt pedig azonnal eltörölné, mert barbár dolognak tartja. Igen ám, csakhogy a dupla nullás státusz egy lehetőség, ami arra jogosítja fel az ügynököt, hogy ölhet, de arra is, hogy nem. Egyedül az ember képes kellően átgondolt döntés(eke)t hozni, egy gép nem. Érdekes fejtegetés.

Bond hamarosan csak Moneypennyre (Naomie Harris), és Q-ra (Ben Whishaw) számíthat, egyedül bennük bízhat. A Bond-lányokat talán illendő Monica Beluccival kezdeni, aki – sajnos – meglehetősen kevés szerephez jut a filmben, a Madeleine Swannt alakító Léa Seydoux annál hangsúlyosabb, igai tűzrőlpattant menyecske, különleges szépség, a jövő reménysége. Valami azt súgja, hogy vissza is fog térni… A hölgyek mellett az autók is megérnek pár szót. A római fogócskában két szuperkocsi kap főszerepet, a legújabb Aston Martin modell, a DB 10 pár extrával felszerelve, ami azonban – sajnos – megint rövid életű, illetve a Hinx által vezetett narancssárga Jaguar C-X75 is igencsak tetszetős, csakúgy mint a parkolóban látható gépcsodák. Legutóbb a Halj meg máskorban láthattunk ilyen spéci kocsipárbajt (Aston Martin V12 Vanquish vs Jaguar XKR).

Végül a negatívumokról is essen néhány szó. Az akciók helyenként eléggé erőltetettek és kissé bénák, de az ilyesfajta túlzás a Bond-filmek kötelező kelléke. Azzal viszont nem értek egyet, hogy csupán egy nagy reklám lenne a film. Aki már látott 007-es filmet az jól tudja, hogy ez ugyanúgy hozzátartozik a filmhez, mint a nők, az autók és a vodka-martini. Nekem a sokak által bírált főcímdal is elnyerte tetszésemet, Sam Smith szerzeménye a Writing’s On the Wall a Golden Globe után az Oscar-díj nagy esélyese. (A Skyfall betétdala Adele-től Oscart ért 2013-ban.)  A Casino Royale-t anno elég sok kritika érte az azt átszövő szerelmi szál miatt, és ezúttal újra egy érzelgősebb főhőssel van dolgunk. Bond Vespert talán végre elfelejtette, ám most újabb nő hálózza be. Nincs ezzel szerintem semmi probléma. Az 50 éves évfordulót méltóképp megünneplő Skyfall után a SPECTRE is legalább akkora becsülettel adózik a Bond-filmek oltárán. Sőt! Ennyi visszautalás még tutira nem volt bepasszírozva egyetlen 007-es filmbe se, annyi szent. Egy rajongó kérhet ennél többet? Aligha. Ráadásul még a szemes/pisztolycsöves begyaloglás is végre újra ott van a film elején! Én magam már csak abban reménykedem, hogy a Fantom visszatér hatásos lezárásával nem írták ki Daniel Craiget (és Léa Seydoux-t, és Chirstoph Waltzot) a sorozatból!

 

Értékelés:

8,5/10

 

Helyszínek: Mexikóváros, London, Róma, Altaussee (AUT), Tanger (MAR), Tokió

Akciók: Első akció: Halottak Napja Mexikóban (jelmezbál), autós üldözés Rómában, túszmentő akció az Alpokban, filmtörténeti robbantás Marokkóban, Londoni finálé

Főcímdal: Sam Smith – Writing’s On The Wall

Bond-lányok: Monica Belucci, Léa Seydoux

Autók: Aston Martin DB 10, Jaguar C-X75, Aston Martin DB5

Kütyük: robbanó karóra, Aston Martin DB 10 extrákkal (nagy részük nem működik…)

Italok: Vodka-martini (simán / mocskosan), Heineken

 

Ami tetszett:

  • Számtalan visszautalás
  • Akciójelentek
  • Karakterek
  • Bond (múltja)
  • Poénok
  • Főcímdal
  • Filmzene
  • James Bond will return…

 

Ami nem tetszett:

  • Pár hihetetlen akciójelenet
  • Christoph Waltznál erőteljesebb volt Javer Bardem

 

A SPECTRE története. Blofeld a SPECTRE (Fantomnak is nevezik sokszor, kísértetet, rémet, fantomot jelent maga a szó) alapítója. Dr. No-ban kerül szóba először. Az Oroszországból szeretettelben SMERSH (SZMERS, a betűszó jelentése: Halál a kémekre!, ami valós szervezet volt, méghozzá három szovjet katonai titkosszolgálat ernyőszervezete, melyet 1943-ban alapítottak) a szervezet neve, de ez gyakorlatilag a SPECTRE orosz megfelelője a Bond-filmekben. A Thunderballban Emilio Largo (Adolfo Celi) képviseli a szervezetet. A Csak kétszer élszben pontosan ugyanúgy néz ki Blofeld (Donald Pleasence), mint itt a végén a Christoph Waltz alakította karakter! Az Őfelsége titkosszolgálatában Blofeldet Telly Savalas játssza. A Gyémántok az örökkévalóságban c. darabban pedig több Blofelddel is találkozhatunk, hiszen ott Charles Gray hasonmásokkal dolgozik. Ötször tehát Sean Connery ellenfele volt Blofeld, míg egy ízben George Lazenbyé. A Szigorúan bizalmas Roger Moore-epizódban (ny)írták ki a főgonoszt a nyitójelenetben. (A nem hivatalos Soha ne mondd, hogy soha c. filmben szintén benne van a SPECTRE, Largónak köszönhetően, hiszen ez a film a Thunderball újrafeldolgozása.) Most viszont újra itt van Blofeld (a hófehér macskával), és veszedelmesebb, mint valaha! A 24. Bond filmben kiderül, a két szervezet, a Quantum és SPECTRE összekapcsolódása, előbbi tudniillik utóbbi alszervezete. Érdemes megfigyelni a polip hat csápja alatti neveket, mely a SPECTRE képviselőit jelenti. Balról jobbra: Silva-Sciarra-White-Patrice-Greene-Le Chiffre. Feje: Franz Oberhauser. Ő az összekötő kapocs a 6 bűnöző között. A kör bezárult?!

 

James Bond 007: Spectre – A Fantom visszatér (2015)

Sz.: Daniel Craig, Monica Belucci, Christoph Waltz, Ralph Fieness, Andrew Scott, Naomie Harris, Ben Whishaw, Léa Seydoux, Jesper Christensen, Dave Bautista

R.: Sam Mendes

148 p.

 

Oscar-díjak és jelölések:

  • Legjobb betétdal: Sam Smith: Writing’s On The Wall

Előzetes

Galéria