Ki ne emlékezne diákéveire, amikor kötelező jelleggel, osztályfőnöki óra keretén belül kellett különböző unalmasabbnál unalmasabbnak tűnő kiállításokat végignéznie? Talán nem vagyok egyedül, akinek a kiállítás szóhoz az „unalmas” esetleg az „egyhangú” jelzők társultak képzeletben, mire elvégezte a középiskolát. A MURDER – A GYILKOS TÁRLAT azonban olyan kiállítás, amely rendhagyó módon valami egészen új élményt nyújt a látogatóknak.

Az elmúlt tíz évben a hazai közönség is bepillantást nyerhetett az interaktív kiállítások világába, ellátogathatott a Titanic fedélzetére, vagy éppen a földönkívülieket kutatót szent helyének számító 51-es körzetbe is. Az interaktív kiállítások a passzív szemlélőből „aktív szereplőként” kívánják bevonni a látogató közönséget, miközben törekednek az élmény-faktor folyamatos növeléséről. A különböző világsikernek mondott kiállítások színvonalai erősen változónak mondhatóak, ám a magyar ötlet alapján megvalósult MURDER – A GYILKOS TÁRLAT valódi szenzációt ígér. A Nyugat-Európába készülő kiállítás szervezői a hazánkba látogató külföldi vendégekre is gondolva angol, spanyol és német nyelvű tárlatvezetéssel is biztosítják, hogy több náció is élvezhesse azt a borzongást és rejtélyt, amit a tárlat ígér.

De miről is szól maga a kiállítás? A Murder egy olyan utazásra invitálja a téma iránt érdeklő közönséget, melynek során bepillantást nyerhetünk a történelmi korszakok leghírhedtebb gyilkosainak elméjébe, megismerhetjük történetüket és átélhetjük a borzalmat, a Murder ugyanis szinte minden érzékszervünkre hat, így egészen különleges élménnyel ajándékozza meg azt, aki belépőt vált erre a gyilkos túrára. Összesen 21 szobán keresztül haladva olyan kegyetlen történelmi alakokkal találkozhatunk, mint Báthory Erzsébet, Vlad Tepes/Drakula gróf, Hasfelmetsző Jack vagy éppen Al Capone, ám ezen túlmenően a gyermekkorú gyilkos, a Ku-Klux Klán, a perverz gyilkos bohóc, a texasi láncfűrészes és a kannibál Hannibal Lecter inspirálója is bemutatásra kerül a tárlat során.

Murder-nek a Vörösmarty téri impozáns üvegpalota ad otthont, a tárlat már a belépéskor is valami egészen más, világszínvonalú élményt ígér, mint az eddig megszokottak. Miután jegyet váltottunk, 6-10 fős csoportokba osztanak minket, és mindenki kap egy fülhallgatós mikroport-szerű készüléket, amelyen keresztül a kiállítás „hangsáv része” hallgatható meg. Ahogyan haladunk szobáról szobára, a fülhallgatón keresztül kristálytiszta minőségű aláfestő zene, a történethez tartozó hanghatások, és a kellemesen ismerős narrátor hangja hallható, aki a tárlatvezetés során nem csak a száraz információkat osztja meg velünk, hanem valódi hangulatfestő szöveggel ajándékoz meg minket, látogatókat. Egy-egy szoba egy-egy gyilkos rémtetteit mutatja be számunkra rendkívül átélhető módon, minden szobában van ugyanis legalább egy olyan dolog, amely életre kel vagy kipróbálható: bepillanthatunk az Abraham Lincoln-gyilkosság kulisszái mögé, véres karók emelkednek ki a földből, gengszterháború szemtanúi lehetünk, holttestek lógnak a plafonról, lanofkában utazhatunk vagy éppen lumineszkáló eljárással felfedhetjük egy sorozatgyilkos műhelyének falán található több liter vért. A kiállítás csúcspontjainak számomra mégis egy villamosszékes kivégzés, valamint az a szoba számított, ahol a texasi láncfűrészes gyilkos rekonstruált otthonában egy elemlámpával maguk a látogatók fedezhették fel a borzasztóbbnál borzasztóbb szörnyűségeket.

A körülbelül 1 órás tárlatvezetés végén relaxációs szobába érkezünk, ahol kellemes, nyugalmat árasztó környezetben a szörnyűségek után visszahangolhatjuk lelkünket a Murder-en kívüli világra. Itt volt az a pont, amikor azt éreztem: a kiállítás szervezői mindenre gondoltak!

Úgy gondolom ahhoz, hogy egy kiállítás minél nagyobb látogatótömeget becsábítson, a MURDER- A GYILKOS TÁRLAT által kijelölt úton kell haladni a jövőben is. A tárlat ugyanis valóra váltja „ígéretét”, vérrel és holttestekkel teli interaktív utazás élményét hozza el számunkra, amit valószínűleg hosszú ideig nem fogunk elfelejteni. Kizárólag 16 éven felülieknek!