A Pannonia Entertainment jóvoltából lehetőségünk nyílt, hogy a hivatalos, február 16-i magyarországi bemutató előtt 10 nappal megtekintsük A művészet templomai nagysikerű művészettörténeti sorozat 7. részét, a Botticelli: Dante poklát. A dokumentumfilm premierjére az Uránia Nemzeti Filmszínházban került sor – a fővárosban egyedül itt lesz látható -, mely előtt Nádasdy Ádám nyelvész, költő, műfordító, egyetemi tanár tartott bevezetőt, akinek –Szász Károly és Babits Mihály után – 2016-ban jelent meg Dante Isteni színjátékáról készített teljes fordítása.

Dante Alighieri (1265-1321) középkori itáliai költő főművét, az Isteni színjátékot (olaszul: Divina Commedia) Babits Mihály a „világirodalom legnagyobb költeményének” nevezte. Plátói szerelmet táplált Beatrice iránt, aki a múzsája lett, ő is megjelent halhatatlan művében, amelyen 1307-től egészen haláláig dolgozott. Az isteni jelző eredetileg nem része a címnek, ezt Boccaccio tette hozzá. Noha a mű keletkezésekor a költészet nyelve a latin volt, az Isteni színjáték tudatosan mégis olasz köznyelven íródott, hogy ezzel Dante azt még közelebb hozza a hétköznapi emberekhez.

Sandro Botticelli eredeti nevén Alessandro di Mariano di Vanni Filipepi (1445-1510) reneszánsz kori itáliai festő. Kezdetben aranyműves volt, de ő festő akart lenni. Firenzében akkoriban volt vagy egy tucat kiváló festő. Ezek egyike Botticelli. Később fedezték fel. Utána vált szupersztárrá. Leghíresebb képe, a Vénusz születése valamikor 1490 környékén készült. Simonetta Vespucci a múzsája e mellett több munkájában is feltűnik mint a női szépség megtestesítője. Botticelli 1492 és 1500 között készítette el illusztrációsorozatát Dante Isteni színjátékához. Ehhez jön még a Pokol térképe (1480), mely szintén figyelemreméltó alkotása. A Pokol ábrázolását tudniillik Botticelli előtt még senki sem kísérelte meg.

A Pokol térképe – mely meglehetősen kalandos utat járt be – irodalom és művészet csodálatos találkozása. Ezt hivatott bemutatni a Botticelli: Dante pokla című művészettörténeti dokumetumfilm, amely elkalauzolja a nézőt – többek között – Firenzébe, a Vatikán ritkán látható archívumába, Berlinbe, Londonba sőt még Skóciába is. Botticelli 92 illusztrációja maradt fenn az utókor számára, a feltételezések szerint sajnos 10 elveszett. Eme sorozat olyan, mint egy reneszánsz képregény, azaz nem statikus, dinamikusan próbálja ábrázolni a történéseket, mely abszolút hű Dante soraihoz. Botticelli így nem csak kiragad egy-egy részletet, hanem mindent pontosan felskiccel, azaz abszolút újító művész. Botticelli sok rajza befejezetlen maradt, a filmben szereplő művészeti szakértők ezekre is megpróbálnak válaszokat találni, de e mellett is rengeteg titokra fény derül. Bepillantást nyerhetünk az akkori rajzolási, illetve napjaink digitális technikáiba. Végül pedig az utca emberével készített interjúkból kiderül, hogy a mai embereket mennyire érinti meg Botticelli és Dante, azaz művészet és az irodalom.

A Botticelli: Dante pokla egy hihetetlenül érdekfeszítő és roppant tartalmas 90 percet nyújt mindnyájunk számára, melynek során alászállunk a művészetben, valahogy úgy, ahogy azt az Isteni színjátékban tette Dante és Vergilius a Pokol 9 körén át, azzal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy ez számunkra egy sokkal kellemesebb élmény lesz.

A filmet február 16-tól vetítik a hazai filmszínházak. Budapesten kizárólag az Uránia Nemzeti Filmszínházban vetítik, emellett országszerte számos további helyszínen, a megyeszékhelyek többségén vetítik, eredeti nyelven, magyar felirattal. A vetítési helyszínek részletes listája a film Facebook-oldalán, a https://facebook.com/AMuveszetTemplomai címen olvasható.

 

A művészet templomai – Botticelli: Dante pokla
Színes, feliratos olasz-német ismeretterjesztő film, 95 perc, 2016 (12)

  • Rendező: Ralph Loop
  • Bemutató: 2017. február 16.
  • Forgalmazza a Pannonia Entertainment

Előzetes

https://www.youtube.com/watch?v=CUMCWHyXYYE

Galéria