Az egyik ismeretterjesztő csatorna vasárnaponként sajátos valóságshow-t tűz műsorra, amelyben ausztrál nagyvállalatok fővezérei átlag A4-es polgárnak álcázva a saját cégükben vállalnak munkát a végrehajtó szekcióban, hogy annak a bizonyos testrésznek a másik végén helyet foglalva hatékonyabbá tevő ötletekre tegyenek szert a százemeletes irodaházból nem látható kisemberek között.

Nem, ez nem a Crocodile Dundee Mátyás királynak öltözve sorozat, annál sokkal szofisztikáltabb. Az ötlet, hogy a válságból adódó kellemetlenségek javítását az arról mit sem tehető alkalmazottak között keresik, üdvözítő gondolat lehetne egy mesekönyv lapjain, de nem a nyers valóságban. A vállalatvezetőknek sajnos egy világválságra van szükség, hogy lealacsonyodjanak a kétkezi munkás kollégák közé, hogy ott egyszerre falszifikálják és verifikálják a menedzserek sztereotípiáit: ő is emberből van, mint a kukás, vagy a takarító melós, és hiába jár az egyik kaszinóba, a másik meg a kocsmába, mindkettőnek egy irányba dobog a szíve: a cég felé. Mindezt szinte bulváros, manipulált dramaturgiával teszik, nehogy kiüsse a biztosítékot a minimális szkepszissel rendelkező nézőből is.

Egy válság idején mindenhol jó, de legrosszabb mindig otthon: az ausztrál bérmunkás élete így is elérhetetlen vágyálomnak tűnik a kelet-európai melós szemében. Mi történne akkor, ha a sorozat egészen véletlenül kicsiny hazánkban játszódna? A következő forgatókönyvek a valóság hipotetikus konstrukcióját nyújthatják a készítőknek:

Első epizód:
Egy multinacionális cég főnöke árufeltöltőnek jelentkezik egy magyarországi leányvállalatánál, de a felvételi interjúkon rendre elbukik, mert nem beszéli a nyelvet.

Második epizód:
Egy tipikus magyar kisvállalkozó bepróbálkozik a saját cégében, s ezzel kitúrja az egyetlen alkalmazottját, és így hamar tönkremegy.

Harmadik epizód:
A befektető saját brókerének a gyakornokává válik, miközben mellékhatásként elfelejti a matematikai alapműveleteket, mégis shortolja a tőzsdét.

Negyedik epizód:
Egy képviselőt megszállja az ördög, és felhagyva a hanta-boy munkamódszerével, 24 óráig igazat szeretne mondani, de úgy jár, mint a gyermek, aki farkast kiáltott.

Ötödik epizód:
A rendszerváltozás végén szárba szökkent maszek (ún. ’magánszektoros’) a nagy nap reggelén álruhát és parókát ölt, ápolatlanul hagyja a 4 napos borostáját, felveszi a cége uniformisát, és úgy tesz, mint eddig: hiszen egyedül dolgozik.

Hatodik epizód:
A szegedi ’Csillag Szálló’ rendészeti igazgatója mákos ruhát ölt – fegyenc egyenruha – és elítéltként az étkezés alatt hibás hangtónussal és rossz akcentussal kéri a sószórót, így lebukik, és Haynau sorsára jut, ezért inkább egy serfőző céghez kéreti magát.

További évadok:
A fantázia és a valóság egymást megtermékenyítve végtelenített szappanoperaként termelné a jobbnál-jobb forgatókönyveket e témában…