Szürkeségbe borul a táj, állandó sötétség, metsző hideg, hamueső. A Nap sem süt ki többé. Nincs remény, nincs tovább. Vége van mindennek. Nem tudni, hogy mi történt, hogy honnan jöttek és hová mennek.

A névtelen apa (Viggo Mortensen) és fia (Kodi Smit-McPhee) számolatlanul róják a mérföldeket. Mindketten félnek a saját fajtájuktól, és erre meg is van az okuk. Az emberiség már nem olyan, mint régen volt. Kevés a jó ember. A férfinak egy feladata maradt csupán, hogy nyugtassa és óvja fiát a rossz(ak)tól.

Az életük az állandó rejtőzködésből és a folyamatos menekülésből áll. Legfontosabb és legnehezebb feladatuk az élelemszerzés. Mindvégig délre mennek, mert a tengerpartra akarnak mindenáron lejutni. Bármit megtennének ezért, bár nem tudják, hogy ott mi vár rájuk, mégis reménykednek.

A férfi visszaemlékezéseiből csak sejteni lehet, hogy mi történt a Földdel, annyit tudunk meg, hogy felesége (Charlize Theron) elhagyta őket, amikor a katasztrófa bekövetkezett.

Az apát egyetlen kérdés foglalkoztatja: meg tudja-e tenni, amikor elérkezik az idő? Képes lesz-e rá? Egyedül a fia áll közte és a halál között. De maradt egy pisztolya két golyóval a tárában, ha úgy alakulna…

 

Értékelés:

9/10

 

Pozitívumok:

+ a film képi világa
+ a filmet mindvégig átható feszültség és izgalom
+ az apa-fia kapcsolat
+ a film mondanivalója talán minden ember szemét felnyitja
+ a katarzis

Előzetes

Galéria