A mozibemutatóhoz ezúttal könyvbemutató is társul, mivel éppen március közepén jelenik meg Arthur C. Clarke 2001: Űrodisszeia című regényének legújabb magyar kiadása, eddig sosem publikált extra tartalmakkal. A könyv a 300. jubileumi lapszámát ünneplő Galaktika Magazin kiadója, a Metropolis Media gondozásában jelenik meg. A kiadó és a filmet bemutató Pannonia Entertainment együttműködésének köszönhetően a filmre jegyet váltók a könyvet jelentős kedvezménnyel vásárolhatják meg a Galaktika online boltjában, míg a könyvvásárlók a mozijegyhez juthatnak hozzá olcsóbban.

A journality.hu csapata abban a megtiszteltetésben részesült, hogy meghívót kapott a 2001: Űrodüsszeia című film „premier előtti” vetítésre, aminek a Corvin mozi adott otthont. A filmet egy kerekasztal-beszélgetés előzte meg. Eme beszélgetésen többek között részt vett Farkas Bertalan, máig az egyetlen magyar űrhajós; a kultikus 1972-ben először megjelent Galaktika magazin felelős szerkesztője Németh Attila; illetve Gyárfás Gábor grafikusművész, aki a 2001: Űrodüsszeia eredeti, 1979-es magyar plakátját is tervezte. (Magyarországon csupán 1979-ben, több mint tíz éves késéssel mutatták be Stanley Kubrick filmklasszikusát.) A bő félórás beszélgetés érintette a filmtörténet legjelentősebb sci-fi filmjeit, de emellett egyéb űrhajós kulisszatitkokat és érdekességeket is megtudhattunk Farkas Bercitől, egyszóval rendkívül élményteli volt a diskurzus. Nagy köszönet érte a Pannonia Entertainment csapatának!

A hosszas felvezetés után térjünk is rá a filmre! Arra a filmre, amelyről már a journality.hu főszerkesztője, Rideg Gábor is publikált egy nagyszerű elemzést.

Jelen dolgozatomban a 2001: Űrodüsszeiát az eddig megjelent nagyszámú publikációkhoz hasonlóan jómagam is a hármas szám bűvöletébe állítom (az idő problematikája, a film erényei, illetőleg mondanivalói), amelyeket aztán szintén 3-3-3 aspektusban is megvizsgálok.

I. Az idő. A film időszalagán három időpontot/korszakot helyezhetünk el. 1.: Az emberiség hajnala. Kb. 4 millió évvel ezelőtt. 2.: Az űrexpedíciók kora (Hold, Jupiter). A 90-es évek vége. 3.: Jupiter és túl a végtelenen. 2001-?! Ha úgy nézzük Kubrick próbát tett arra, hogy az emberiség történetét vigye a vászonra. Mindenképpen nagy vállalásnak tűnik ez, akárhogy is nézzük, ám örömmel jelentem, hogy sikerült neki! A 2001: Űrodüsszeia abszolút kortalan és egyben örökérvényű alkotás.

II. A film három erénye. A látvány, a zene és a mondanivaló. Eme hármassal zseniális egyensúlyt teremtett Stanley Kubrick. 1.: A film látványvilága lenyűgöző. Az 1968-ban alkalmazott technikák annyira ütősek, hogy mai szemmel nézve sem tűnik bóvlinak az összkép. Ráadásul akkoriban a vizuális effektek még igencsak gyerekcipőben jártak, ergo majdnem mindent le kellett modellezni, szóval hatalmas meló lehetett ezt a filmet összerakni. „A direktor maketteket terveztetett, amiket fogaskerekeken órákig húzogatott, hogy a legjobb felvételek készüljenek el. A legjobb tervezőkkel, építészekkel dolgozott, hogy az űrhajók kívül-belül úgy fessenek, ahogy az ő megálmodta.” A film végi űrutazás vizuális élményáradata szintén megér egy misét. 2.: A zenei aláfestés művészi. A film zenéjét Richard Strauss: Ímigyen szóla Zarathustra (az abszolút kedvencem!), ifjabb Johann Strauss: Kék Duna keringő és Ligeti György: Atmosphères, Lux aeterna, Requiem műveinek felhasználásával maga Kubrick állította össze. Bátran kijelenthető, hogy e tekintetben sem hibázott! 3.: A mély tartalom. A 2001: Űrodüszeia nem egy sci-fi. Annál sokkalta többet ad a mindenkori nézőnek. Elég mindjárt a fekete kőtömbre gondolnunk, ami szimbolikus jelentőséggel bír mindhárom alkalommal, amikor felbukkan és megtalálják azt. Egyértelműen ez a film legfőbb attribútuma. Rengeteget lehetne filozofálgatni ezen, ám ettől jelen pillanatban inkább eltekintenék. Megfejtését én mindenképpen a kedves nézőre bíznám!

III.: A film három nagy dilemmája. Az erőszak, az MI, és maga az élet. 1.: A film első részének egyik, ha nem a legfontosabb tanulsága. Mióta élet az élet, az erőszak – sajnos – jelen van az emberiség történetében. 2.: A mesterséges intelligencia (MI) megnyilvánulása komoly szerepet kap a 2001: Űrodüsszeiában. A Jupiterre tartó űrküldetés során ugyanis egy HAL 9000 típusú szuperintelligens komputer kap helyet az űrhajón. Egy olyan gép, amely gondol és érez. Ennélfogva pedig önálló döntéseket hoz. Ebből pedig nagy probléma származik – talán ezzel nem lövöm le a poént. Egy ponton túl HAL büszkesége nem engedheti meg az ember felsőbbrendűségét. Ezért aztán megpróbálja hatalma alá vonni az embert. Nagy veszély! Már most felhívja az emberiség figyelmét Kubrick erre a rendkívül égető problémára. A számítógép Frankkel (Gary Lockwood) vívott szópárbaja legendás jelenete a filmnek. 3.: A film végén látható nagyhatású szimbolikus kép. Az ember élete. Születés, elmúlás, születés. Az élet nagy körforgása.

A 2001: Űrodüsszeia forgatókönyvét Kubrick megbízásából Arthur C. Clarke jegyezte, aki a filmmel párhuzamosan annak regényváltozatát is megírta. A film alapjául szolgáló Clark regény Göncz Árpád fordításában jelent meg. Magát a filmet 1968-ban kezdték el vetíteni az amerikai mozik. Micsoda parádés időzítés ez Stanley Kubrick részéről! Ne feledjük, hogy pontosan egy évvel az amerikaiak Holdraszállása előtt vagyunk…

 

Értékelés:

10/10

 

2001: Űrodüsszeia – 2001: Space Odessy (1968)

R.: Stanley Kubrick

Fsz.: Keir Dullea, Gary Lockwood, Leonard Rossiter, William Sylvester.

141 p.

  

Díjak és jelölések:

Oscar-díj (1969) – Legjobb vizuális effektusok: Stanley Kubrick

Oscar-díj (1969) – Legjobb rendező jelölés: Stanley Kubrick

Oscar-díj (1969) – Legjobb forgatókönyv jelölés: Stanley Kubrick, Arthur C. Clarke

Oscar-díj (1969) – Legjobb látvány jelölés: Harry Lange, Anthony Masters, Ernest Archer

BAFTA-díj (1969) – Legjobb operatőr: Geoffrey Unsworth

BAFTA-díj (1969) – Legjobb látványtervezés: Harry Lange, Anthony Masters, Ernest Archer

BAFTA-díj (1969) – Legjobb film jelölés: Stanley Kubrick

David di Donatello Díj (1969) – Legjobb idegennyelvű film jelölés: Stanley Kubrick

 

A Holdraszállásról:

„John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én hirdette meg a holdra szállási programot. Az űrversenyben, amely a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között alakult ki, az amerikai Apollo-program volt az első – és mindeddig egyetlen – ilyen űrkutatási program, melynek keretében 1969 és 1972 között az Egyesült Államok 12 űrhajóst juttatott a Hold felszínére.

Az emberrel történő első holdra szállás főpróbája az Apollo–10 küldetése volt 1969 májusában. Ekkor Thomas Stafford parancsnok, John Young, a parancsnoki modul pilótája és Eugene Cernan, a leszálló egység pilótája először megkerülték a Holdat, majd Hold körüli pályára álltak. A főpróba során Stafford és Cernan átszállt a holdkompba, és elvégezték a Holdra szállás szimulációs programját, ennek végrehajtása során 15 kilométer távolságra közelítették meg a Hold felszínét, majd visszatértek a parkolópályán keringő parancsnoki egységhez, és sikeresen összekapcsolódtak vele.

1969. július 20-án történt meg a nagy történelmi pillanat, amikor az első ember, Neil Armstrong az Eagle (Sas) névre keresztelt holdkomp fedélzeti ajtaján kilépve a Hold felszínére lépett, és a következőt mondta: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek.”

Forrás: Wikipédia

Előzetes: