Mindenki önfeledten üldögélt a mulató kényelmes, légkondis körasztalainál, és kortyolta a hűs koktélokat, amikor is pontban kilenckor az egész helyiség rock pincévé változott, mert a húrok közé csapott a Mystery Gang. Már az első dallamok annyira jellegzetesek voltak, hogy mindenki pillanatok alatt az 1950-es években találta magát.

Aki esetleg nem ismeri a fiúkat, annak egy kis áttekintés: a banda már jó 13 éve tépi a húrokat és albumuk már a messzi Japánban is jelent meg. De nem csak itthon és a távol-keleten kedveltek. New York, London, Milánó és Párizs lakosságának is abban az örömben lehetett része, mint nekünk, pénteken az Orfeum-ban. Ott is megmutatták, hogy a magyar zenészek igenis hozzák a nemzetközi színvonalat. Az Egri Péter hangja alatt egyesülő, Tamás László dobritmusára lüktető rock banda, eddig több mint 1600 koncertet adott.

Ezúttal is kitettek magukért. Most hatan voltak a színpadon és rendkívüli átéléssel ontották magukból a lendületes rockot. A gitár, dob és bőgő mellett folyamatosan, táncparkettre csábítóan szólt a zongora, felcsendült a szájharmonika, a klarinét és a szaxofon is. A közönség először csak tapssal mutatta ki, hogy nem csak lelkükben, de már testükben is fel kívánják venni a hullámzást, majd mikor az egyik szám fináléjában Péterék hangszerestül leugráltak a táncparkettre, megtört a jég. A nézők felpattantak és önfeledt táncba kezdtek.

Itt aztán vegyes nézősereg volt. Összefutottunk Boór Bernadett néptáncossal és Schmidt Áron basszusgitárossal is. A Mystery Gang valami olyasmit ad, ami tényleg sokakat megszólít.

Ilyet egyébként még nem láttam. Véget ér az egyik legpörgősebb számuk, a táncparkett feszülten figyel, hogy melyik ritmusra folytathatják újra a rock n’ rollt, amikor is Péter ellép a mikrofontól és Kassai László színművész kerül reflektorfénybe. Méltóságteljesen megköszörüli torkát, majd elszavalja a banda egyik dalszövegét.

„Lenn egy sötét pinceklubban
A banda játszik a színpadon
Bűnös félhomályban ördögi izgalom
Elkenődik a rúzs az arcodon.”

Galéria