Művészet / kultúra

Január elsején nem csupán hazánk lánglelkű költője, Petőfi Sándor ünnepelné születése napjának évfordulóját, hanem a filmvilág méltatlanul elfeledett, mégis legcsodálatosabb amerikai színésznője, Carole Landis is.

Kevesen mondhatják el azonban magukról, hogy hobbytevékenységük során szélesebb értelemben véve is sikert érnek el, ismertségre tesznek szert, mindeközben a profizmus útjára lépnek. Kasznár Gyula fotóművész a Journality-nek adott interjút.

Alvó szegek a jéghideg falakban – jut eszembe Pilinszky gyönyörű Négysorosának a parafrázisa, ahogy a Günther Uecker alkotások között lépdelek lassan, a Szépművészeti Múzeumban.

Képzeljük el a 60’-70’-es évek legendásan fantasztikus művészi közegét Magyarországon. Kassák Lajos, az itthoni avantgarde legnagyobb doyenje már megalapozta, ránk hagyományozta a különböző ’izmusok’ forradalmi stílusújításait, Moholy-Nagy Lászlóval együtt.

Az év utolsó hónapjának ikonikus figurája a világon mindenhol a Mikulás. A nosztalgikusan szép, régi polgári korok hangulatát idéző Óbudán különleges programban volt része azoknak, akik hisznek még a Télapóban, és méltón kívánják ünnepelni piros betűs decemberi eseményeket.

Szóval a Szépművészeti múzeumban jártam 2012. 12. 05-én, Auguste Rodin kiállításának a megnyitóján.

A Bárka jól bevált alkotói duója – Vidovszky György – Tasnádi István (író-rendező) – harmadik alkalommal fut bele – teljes erőből – azokba az aktuális problémákba és társadalmi jelenségekbe, melyekkel naponta szembesülünk.

A 2003-as ’Monet és barátai’, valamint a 2006-os ’Van Gogh Budapesten’ grandiózus kiállítások után egyedülálló, teljesen újszerű megközelítésből interpretált tárlat nyílt tegnap a Szépművészeti Múzeumban, Cézanne és a múlt címmel.

Október 26-án az a Paul Cézanne kerül górcső alá, aki életműve téziseként vallotta a következőt: „Ne azt fessük, amit látni vélünk, hanem amit valóban látunk is.”

Nem 16:48-kor sírtam, nem. Akkor kezdtem el zokogni, amikor láttam Huda tisztán ragyogó szemeit. Néz előre rendíthetetlenül kihúzott háttal precízen menetelve pontos, erőteljes mozdulatokkal. Lelkiismeretének, kötelességtudatának, jóindulatának, ártatlan szorgalmának makulátlan kristály fényétől folytak a könnyeim. Az egyetlen, aki dolgozik.

Október 12-én péntek este a Karinthy Színház, Buda egyetlen folyamatosan játszó kőszínháza lelki drámával telített hollywoodi végjátéknak adott lehetőséget bemutató előadásra, Vámos Miklós tollából, Norma Jeane Baker színésznő (művésznevén Marilyn Monroe) halálának hatvanadik évfordulója alkalmából.

A KREA Kortárs Művészeti Iskola tanulóinak divatbemutatóján sejtettem – később ki is derült – hogy a mi stílusunkat képviselik.

Mucsi Zoltán és Pető Kata hátborzongató témát feszegető bemutatója.

Akkor most játsszuk azt, hogy játszunk! Játszhatnánk azt is, hogy ez egy próba és nem előadás. Hiszen a játék is játék. „Én mindent el tudok játszani, még azt is, amit nem!” – kiáltja fürgén Liliomfi. „Pista bá” (hang) „csi” – az éltető csí!!! Csíííííz az Örkény István Színházban.